~ 46. rész ~

Sziasztok. :)
Itt vagyok újra, ugyanis összegyűltek a komik. :) Imádlak titeket. :D
Little Things... wááá :$ Istenem, csodaszám *_* Aki még nem hallotta, annak KÖTELEZŐ meghallgatnia. :)

A rész szerintem elég gagyi lett.. :/ Bocsi érte...a következőt megpróbálom egy kicsit feldobni, ígérem. :)
3 komi után jelentkezem. :)
Pusszancs.. <3

Égők vagyunk?

 *1 hét múlva*
- Nyugi már!- szólt rám egyfolytában Vanessa ugyanis remegtem az idegességtől.
- De nem tudok megnyugodni. Annyira izgulok, hogy azt elmondani nem tudom.- hatásszünet.- Több millióan fognak minket látni, és a fiúk meg Miranda még itt is vannak. - pánikoltam tovább.- Valamit elrontok és rajtam fog röhögni mindenki.
- Befejezted?!
- Te könnyen beszélsz, mikor csak gitározol!.- na ezt az egy mondatot meg is bántam fél másodperccel azután, hogy kimondtam. - Ne haragudj! Én csak..
- Tudom, tiéd a legnagyobb feladat, hiszen gitározni olyan egyszerű. Értem én.- morgott lehajtott fejjel. Lelkiismeret furdalásom volt, de nagyon nagy.
- Vanessa, te is tudod, hogy nem úgy értettem. Én csak izgulok és azt sem tudom, hogy mit beszélek.- magyarázkodtam, de Vanessát látszólag ez egy kicsit sem hatotta meg. Annyira szégyelltem magam. Épp elég rossz lehet neki, hogy ő csak kísérhet,-gitározhat mellettem. De nem adtam fel, tovább próbálkoztam.- Te vagy a legjobb csapattárs és a legjobb kísérő a világon. Nélküled azt sem tudom, hogy hol lennék.- ezekre a szavakra már rám emelte pillantását. Haladunk. - Esküszöm hogy nagyon megbántam amit mondtam, én nem akartam. - hajtottam le most én a fejemet. Már a szemébe sem mertem nézni.
- 3 perc és ti jöttök.- hallottam meg az egyik stábtag hangját. Ekkor eluralkodott rajtam a pánik.
- Vanessa, kérlek..-suttogtam.
- Szedjük össze magunkat és adjunk bele mindent! - mosolygott és magához húzott. Annyira boldog voltam.
- 3, 2, 1.- számoltak vissza, a fal pedig kinyílt előttünk. Hatalmas taps fogadott minket. Vanessa leült a már kikészített székre és pengetni kezdett. Mellé álltam és lágyan kezdtem el énekelni.

Well you done done me and you bet I felt it
I tried to be chill but you're so hot that I melted
I fell right through the cracks
and now I'm trying to get back
Before the cool done run out
I'll be giving it my bestest
Nothing's going to stop me but divine intervention
I reckon it's again my turn to win some or learn some
But I won't hesitate no more, no more
It cannot wait, I'm yours

Jason Mraz-tól adtuk elő az I'm yours-ot.  Annyira imádom ezt a számot, és mint kiderült Vanessa is, szóval ezt választottuk. Elég volt egyszer elénekelnünk Simon-nak, és ő is egyszerre beleegyezett, hogy ezt előadhatjuk. Nagyon boldogok voltunk, hiszen olyan számmal kezdhettünk az első élő adásban, amit nagyon szeretünk, és így még jobban beleéltük magunkat és szerintem még így az ember jobban is teljesít. 

Izgultam még a dal közben is, de ennek egy ici-pici jelét sem mutattam. Anyira élveztük. Párszor Harry-re néztem, aki önfeledten ugrabugrált és táncolt, ami nagy löketet adott.
A szám végeztével egy óriás tapsvihar következett és a mentorok is mind felálltak és úgy tapsoltak.
- Hát lányok..- próbált megszólalni Demi, de a taps nem hagyott alább.
- Ez mesés volt. Eredetileg ezt egy férfi énekli,  de ti remekül megoldottátok.- dícsért LA Reid, mi meg csak, vigyorogtunk.
- Nem tudok mit mondani...Ez egyszerűen fantasztikus volt.- értékelte produkciónkat Britney is. - Bevallom, irigy vagyok Simon-ra.- mosolygott.
- Az is lehetsz, Britney, ugyanis a 2012-es X-Faktor a csapatok éve lesz.- kiabált Simon, mire a közönség ismét örjöngeni kezdett. - Büszke vagyok rátok, lányok.- mosolygott ránk.
Odasétált hozzánk a műsorvezető, felsorolta, hogy hogyan lehet ránk szavazni, majd lefutottunk a színpadról és egymás nyakába ugrottunk. Megöleltük a többi versenyzőt és ők is gratuláltak.
- Ügyes voltál hercegnőm.- ölelt át Harry és párszor megpörgetett.

- Bocsi, ne haragudj.-kértem elnézést egy göndör hajú lánytól. Rohantam vissza a többiekhez, hogy le ne késsem az eredményhírdetést, és szépen összeütköztünk. De ahogy észrevettem, ő is sietett valahová. 
- Semmi baj. Az én hibám.- mosolygott. - Amúgy nem tudod véletlenül, hogy merre vannak a versenyzők? Elvileg ott találom a tánctanáromat is valahol.
- Dehogynem. Pont oda megyek vissza.
- Versenyző vagy?- kérdezte.
- Igen. Te pedig táncos?
- Aha. Idén vagyok itt először és nem nagyon ismerem még a helyet. Amúgy Danielle vagyok. Danielle Peazer.- nyújtott kezet.
- Alice Jones.- mosolyogtam rá. - Örültem a szerencsének. De akkor menjünk.
- Alice! Hol voltál? Már azt hittem, hogy vissza se érsz.- rontott nekem Vanessa.
- Nyugi. Itt vagyok. Ő itt Danielle.- mutattam be a mellettem álló lányt. - Az előbb futottunk össze. Vagyis inkább ütköztünk.- röhögtem.
- Szia.- köszöntek neki a többiek.
- Danielle, hol voltál?- jött oda hozzá egy férfi, gondolom a tánctanár.
- Eltévedtem.- válaszolt egyszerűen a lány. A férfi csak sóhajtott.
- Na jólvan, gyere menjünk.- húzta el Danielle-t.
- Nincs kedved eljönni ma velünk valahova?- kiáltottam a lány után. - Mondjuk egyet bulizni?
- De persze.
- Akkor a verseny után hazaviszünk, a többit meg megbeszéljük.- mosolyogtam rá. Válaszolni szegény már nem tudott, mert a tánctanár addigra már elrángatta.
- Ez meg mi volt?- nézett rám Miranda.
- Véletlenül összeütköztünk. Szimpatikusnak tűnik. Miért ne jöhetne el velünk egyet bulizni?
- Végülis...sóhajtott.
A többiek nem szóltak semmit, úgyhogy ezt beleegyezésnek vettem. 

- Gossip Girls!.- kiáltotta a nevünket a műsorvezető. Mindketten óriás lendülettel öleltük meg Simon-t, és boldogan futottunk le a színpadról, közben puszit küldözgettünk a kamerába.
- Kicsim.- rohantam oda Harry-hez.
- Gratulálok.- puszilt meg, majd Vanessa-t is megölelte.
- Danielle?-szólította meg a lányt, mikor észrevettem.
- Igen?- mosolygott.
- Akkor eljössz ma velünk?
- Ha nem gond...
- Dehogy gond. Akkor indulunk?- néztem végig a többieken. Bólintottak, így elindultunk és Danielle-t is vittük magunkkal.
- 1 óra múlva itt vagyunk. Szia.- köszöntem el Danielle-től a háza előtt.

- Áú.- fogta meg fejét Zayn és simogatni kezdte fájdalmas arccal, mert szépen megfejelte az ajtót. 
- Ha nem nyomkodnád egyfolytában azt a hülye telefont, akkor talán nem törnéd össze magad.- röhögte ki Harry.
Csak én éreztem úgy, hogy Zayn mostanában nem csak úgy kattant rá a telefonra? Egész álló nap le sem teszi. Egyfolytában SMS-ezik, és közben el van pirulva.
- Ki a szerencsés?- kérdeztem tőle nagy mosollyal az arcomon.
- Mi?
- Ki a lány?
- Ennyire nyílvánvaló?- jött zavarba.
- Süt rólad, hogy szerelmes vagy.- veregettem meg a vállát. - Na elmondod?- néztem rá kiskutya szemekkel, közben remegtettem a szempilláim, a hatás kedvéért.
- Perrie.- válaszolt egyszerűen.
- Tudtam.- ujjongtam, és tapsolva ugráltam körbe-körbe.- Gratulálok.- öleltem meg Zayn-t.
- Mihez gratulálsz?- állt mellém Harry.
- Zayn fülig szerelmes.- vigyorogtam.
- De még nem járunk..- vakarta tarkóját. Szegényt elég zavarba hozhattam, mert ekkorra már mindenki körülvett minket és Zayn-nek gratuláltak sorban.
- Mikor hozod el hozzánk?
- Ez szerintem nem jó ötlet...
- Mert?
- Csak mert...
- Égők vagyunk?- néztem rá csalódottan.
- Nem, deho...igen.- hajtotta le a fejét.
- Nyugi, felszívódunk.- mosolyogtam.
- Azt megköszönném.- kacsintott.
Szóval égők vagyunk? Köszi Zayn. 

~ 45.rész ~

Sziasztok. :))
Tudom, hogy meg volt a 3 komi és meg is ígértem, hogy kirakom a részt, csak nem voltam itthon és gépközelbe sem. Sajnálom! 
De viszont most itt van :) Elég romantikusra, úgymond "nyálasra" sikeredett, de szerintem sokan kedvelni fogjátok. :) Ha másért nem is, de a vége miatt biztos. :D
Az oldal látogatottsága túllépte a 10700-at és 14 rendszeres olvasóm van *-* Nagyon-nagyon szépen köszönöm. :D
Holnap végre hallhatjuk a Little Things-et *-* Alig várom már :P 09:00-kor hallgassátok a Hits Radio-t!
A komihatáron nem változtatok, tehát 3 komi után ismét jelentkezek. :D
Legyetek jók, használjátok ki a szünetet, már amennyire lehet ilyen hülye időben. :D
Puszii. :D

Az első szerelmes éjszaka

Vanessa hamarosan felébredt, és mikor meglátta, hogy vigyorgok, mint a tejbetök, kicsit se nézett hülyének. :D
- Mi ennek a jókedvnek az oka?- kérdezte, miközben felült, és ásított egy nagyot.
- Visszajöttek a fiúk.- kezdtem el ugrálni és sikítozni (?)
- Mi?- nézett kikerekedett szemekkel.
- Jól hallottad.- futottam oda hozzá, és hosszasan megöleltem.- Harry az előbb volt itt és....-elmeséltem az egész sztorit, onnantól kezdve, hogy felkeltem egy cetlivel a homlokomon. :D
- Azta k*rva.- ugrándozott örömében már ő is.
- Látni akarom Niall-t!
- Harry azt mondta, hogy hamarosan jönnek. Most elvileg otthon vannak Mirandával.
- Dejó. Gondolom nem kis meglepetés érte Mirandát sem.- mosolygott.
- Szerintem egy kisebb sokkot kaphatott.- röhögtem.

*Este*
Nemrég mentek el a fiúk, itt voltak szinte egész délután és még Mirandát is elhozták magukkal. Rengeteget beszélgettünk.
Megtudtuk az eredményt is, hogy Simon hogyan döntött. Közölte velünk azt, amire a világon mindennél jobban vágytunk. Azt, hogy tovább mehetünk. Annyira boldogok vagyunk, teljesen be vagyunk sózva. Holnap már indul is a kemény meló.
- Nyugi már.- szólt rám Vanessa, mert csak össze-vissza járkáltam a szobában, mint egy idióta. Annyira izgultam már a randi miatt.
- De izgulok.- huppantam le az ágyra.
- Ez természetes. De minden oké lesz.- veregette meg vállam.
- Remélem.- mosolyogtam  halványan.
- Gyönyörű vagy. Nem lesz semmi gond.- nyomott egy puszit arcomra.
Egy virágmintás fehér, combközépig érő egyberuhát viseltem egy barna magassarkúval, és rengeteg kiegészítővel. Vanessa befonta  hajam, valami érdekes technikát alkalmazva, de nagyon tetszett a végeredmény. A szemhéjam barnás-arany árnyalatra volt kifestve. Használtam egy kis szempillaspirált, a számon végighúztam egyszer-kétszer a szájfény "ecsetet" és készen voltam.

Nem mondom, hogy hamar elkészültem, mert egyáltalán nem, sőt..De megvoltam elégedve az eredménnyel. Pár perccel 8 előtt kopogtattak. Tudtam, hogy Harry az, ezért boldogan nyitottam ajtót.
Simon eleinte nem örült az ötletnek, hogy elhagyom a házat, de miután Harry beszélt a fejével, nem is volt  kérdés afelől, hogy elmehetek-e.
- Mesésen nézel ki.- támaszkodott az ajtónak karba tett kezekkel és féloldalasan mosolygott. Komolyan mondom, hogy ebbe fogok belehalni, ebbe az őrülten szexi mosolyába.
Nem válaszoltam, köszönetképp nekirontottam és megcsókoltam. Nem bírtam neki ellenállni.. az illata már 10 méterről érződött, azok a göndör fürtök, a szemei...regéljek még? :D
- Elmentünk.- szóltam oda Vanessa-nak, aki a távolból nézett minket és mosolygott, közben pedig a szemöldökét húzogatta. Jellemző! :)
- Hova viszel?- tettem fel egyszerre ezt a megszokott kérdést, amint kiléptünk az ajtón.
- Titok.- kacsintott, de én nem értem be ennyivel.
- Na már, lécci,lécci.- könyörögtem kiskutya szemekkel. Szorosan magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Nyelve hevesen kutatott enyém után. Nem kellett neki sok, hogy párra találjon. Ezek után már egy kicsit sem érdekelt, hogy hová megyünk, csak az, hogy vele lehetek, életem szerelmével.

Fél órás kocsikázás után egy kisebb tisztásféleséghez értünk, ahol egyetlen egy kis faház ágaskodott. Olyan szép volt, és megnyugtató a környezet. Egy tökéletes randihelyszín. Harry csuklómnál fogva behúzott a házba, ahol leesett az állam, szinte már a padlót súrolta.
- Harry...ez...ez.- dadogtam. Hirtelen semmit sem tudtam mondani, annyira lenyűgözött a látvány.
Az egész házban sötét volt, csak a gyertyák adtak némi kis fényt. Az asztal meg volt terítve 2 személyre, pezsgő, étel rengeteg mennyiségben. Egy igazi gyertyafényes vacsora.
- Ezt mind te csináltad?- nyögtem ki végre egy értelmesnek nevezhető mondatot.
- Hát nagyrészben...A kaját azt Miranda segített megfőzni. De a terítéket, meg minden mást a házban én csináltam.- vakarta tarkóját.
- Édesem, annyira szeretlek.- bújtam hozzá, és egy csókot leheltem ajkára. - Köszönöm.- suttogtam fülébe.
- Ez semmi ahhoz képest, amit megérdemelnél.- kacsintott.- Na, eszünk?- húzott az asztalhoz.
Kihúzta nekem a széket, mint egy igazi úriember - amin egyébként jót mosolyogtam - majd ő is helyet foglalt.
Az ételek nagyon finomak voltak, szépen be is ettünk belőlük. Harry hangosan csámcsogott, mire  kitört belőlem a nevetés. Olyan édes..
- Pezsgőt?- emelte fel az italt az asztalról és elkezdte kibontani.
- Ne.. Harry! Vigyá... - ki sem tudtam mondani, mert a pezsgő dugója nagy pukkanással elrepült és egyenesen az ablaknak csapódott, amit sikeresen betört. Az ablakon egy óriási lyuk tátongott. Harry hangosan elkezdett nevetni, de már én is a hasamat fogtam. A ház tulajdonosa biztos nem lesz elragadtatva a látványtól. :D
Miután egy kissé sikerült lenyugodnunk, töltött egy pohárral mindkettőnknek, és koccintottunk.
- Kettőnkre!.- mosolygott.
- Kettőnkre!.
A vacsora után nekiálltam elrakodni.
- Hé, mi csinálsz?
- Csak egy kicsit elrakodok.
- Nem, arról szó sem lehet.- húzott magához.- Kit érdekel most a rakodás, mikor egy randin vagyok életem nőjével?- mosolygott féloldalasan, majd szenvedélyesen megcsókolt. Teljesen igaza volt..mit foglalkozok én ilyenkor a kupival?
Ajka először finoman érintette enyémet, majd beleharapott alsó ajkamba, mire nyelve bejutást nyert számba. A pillangók a hasamban azonnal felébredtek és megállíthatatlanul mozogtak.
Egy percre sem váltam el Harry-től. Erősen a hajába túrtam, mire belenyögött csókunkba.
A következő percben már az ágyon kötöttünk ki, és csókcsatánk még most sem szakadt meg.
Kívántam őt.....ennyire talán még soha. Hirtelen mozdulattal húzta le vállamról a ruhám pántját, amit aztán egyre lejjebb húzott rólam, míg végül fehérneműben feküdtem alatta.
Áttért nyakamra, és finoman szívogatni kezdte, párszor bele is harapott. Számat halk nyögések hagyták el.
Eléggé zavart, hogy Harry-ről még egy darab ruha sem került le, ezért szinte szétszaggatva téptem le róla pólóját. Ő továbbra sem állt le nyakam "kínzásával".
Körmömet párszor belevéstem hátába, amit meg is érezhetett, ugyanis párszor felszisszent, de igazából nem vetett rá nagy figyelmet.
- Biztos vagy ebben?- nézett rám óriás, zöld szemeivel, melyek tele voltak vággyal.
- Teljesen.- tapasztottam be száját egy csókkal.- Csak...én még...nem.- lihegtem.
- Ezért kérdeztem. Készen állsz?- simogatta arcomat.
- Készen.
- De nem akarok neked fájdalmat okozni
- Kuss már Harry! Csak csináld.- kiáltottam. Nem is kellett kétszer kérni, azonnal lehúzta rólam melltartómat.
- Gyönyörű vagy.- csókolgatott. Egyre lejjebb ment, míg végül elérte csipkés franciabugyim vonalát. Elhalmozta csókokkal hasam alját, amit alig bírtam ki sikítások nélkül.
- Kérlek Harry... ne kínozz.- sóhajtottam. Lekerült rólam az utolsó ruhadarab is. Innentől kezdve teljesen átadtam magam neki. Pár percen belül Harry-n sem volt semmi.
Kicsit megijedtem férfiasságát látva, amit észrevehetett, zavarba is jött, de pár másodperc múlva már egyikünk sem foglalkozott ezzel.
- Biztos vagy benne?- kérdezte meg mégegyszer utoljára.
- Harold Edward Styles! Hányszor mondjam már el, hogy kívánlak?- szinte már ráüvöltöttem.
Végre megértette, hogy mit akarok, ugyanis elővett egy óvszert.
Amint megéreztem magamban méretét, egy óriásit sikítottam. A fájdalmam "enyhítésére" csókokkal halmozott el. Kellett még pár perc, hogy megszokjam a helyzetet, de hamarosan a fájdalmat a gyönyör váltotta fel.
- Csodálatos vagy.- dőlt le mellém zihálva.
- Szeretlek Harry.-  tettem fejemet mellkasára.
Magunkra rántottam a takarót, majd halk szuszogásától hamar álomba merültem.

~ 44.rész ~

Ittvagyok újra. :)
Megvan a 3 komi, aminek nagyon örülök. :))
El sem tudom hinni, hogy az oldalnak már több mint 10 000 látogatottsága van! Annyira boldoggá tesztek!
Remélem, hogy a rész elnyeri a tetszéseteket és észreveszitek a fordulatot, amire talán még ti sem számítottatok *-*
Linkeltem be egy zenét, örülnék, ha közbe elindítanátok. :)Ha elolvastátok a szöveget és utána zavar a zene, nyugodtan kapcsoljátok le. :) Engem személy szerint nem zavar. :D
Továbbra is megszeretném tartani a 3 komi határt, bár örülnék, ha többet kapnék :$
Szóval akkor 3 komment után ismét jelentkezem. :)
Jók legyetek, pusziii *-*

Te...te itt?

Itthon tökölök, vagyis a fiúk házában...de hiszen már ez az otthonom. 2 napja mentek el, azóta pedig nem találjuk fel magunkat. Vanessa-val készülünk a mentor ház fordulóra, aztán beszélgetünk, TV-zünk és kb. ennyi.
Simont kaptuk mentorunknak, aminek nagyon örülök. Nem azért mert a fiúk mentora is ő volt - na jó, ezért is - de legfőképpen azért, mert nagyon tisztelem a munkásságát. Örülök, hogy volt alkalmam közelebbről is megismerkedni vele. Gondolok például a stúdiózásra.
Vanessa-val választanunk kellett egy csapatnevet - szerintem ez egyértelmű - ami közös megegyezéssel a Gossip Girls lett. Vanessa találta ki ezt a nevet, nekem pedig nagyon megtetszett és azonnal beleszerettem. Szóval a mentorok háza fordulóra már Gossip Girls néven térünk vissza.
6 hét. Hogy fogom én azt kibírni? Alig mentek el 2 napja, de már most megőrülök... Kezembe kaptam a telefonom és elkezdtem pötyögni: "Borzasztóan hiányzol! Folyton rád gondolok..Siess haza! Szeretlek!" Elküldtem az SMS-t, majd rámtört a sírás.
- Mi a baj?- jöttek oda a lányok a szipogásomat hallva.
- Csak...nagyon hiányzik.- bőgtem.
- Nekünk is nagyon hiányoznak...egytől egyig. De meglátod, hamar el fog telni ez a 6 hét.- próbált vigasztalni Miranda, de nem hiszem, hogy ő maga is komolyan gondolta, amit mondott.
- Remélem.- szipogtam.
A telefonom rezegni kezdett. Mikor megláttam, hogy Harry írt, máris egy fokkal jobb kedvem lett.  "Te is nagyon hiányzol...megőrülök. Hülye interjúk, dedikálások..esküszöm feladnék mindent, hogy veled lehessek. Szeretlek xx."
Annyira jól esett az SMS-e. Akaratlanul is mosolyra húzódott a szám, még akkor is, ha abban a pillanatban legszívesebben öngyilkos lettem volna.

*1 hét múlva*
- Sziasztok.- szóltam bele félénken a mikrofonba, mikor megálltunk Simon és segítője előtt, aki Kelly Rowland volt.
- Hogy vagytok?- mosolygott kedvesen Simon.
- Rengeteget gyakoroltunk a versenyre és végigizgultuk az előző napokat, de most már jobb, hogy végre itt lehetünk előttetek. - válaszolt Vanessa.
- Már mi is vártunk titeket. Sok szerencsét.
A gitár, ami kísért minket, felpendült. Adele-tól énekeltük a Rolling in the deep-et (kattints rá!-szerk.megj.) akusztikus változatban.Vanessa kezdett el énekelni:
There's a fire starting in my heart, 
Reaching a fever pitch 
And it's bringing me out the dark.
Finally, I can see you cristal clear,
Go ahead and sell me out 
And I'll lay your ship bare.... 
See how I'll leave with every piece of you, 
Don't underestimate the things that I will do.
There's a fire starting in my heart, 
Reaching a fever pitch 
And it's bringing me out the dark.
- Vanessa nagyon jól kezdett, így bátran folytattam az éneklést:
The scars of your love remind me of us, 
They keep me thinking that we almost had it all, 
The scars of your love, they leave me breathless,
I can't help feeling.
A refrént közösen énekeltük és- ahogy azt egy bandában szokás- két szólamban. Én énekeltem magasan, Vanessa pedig mélyebb hangon. Szerintem nagyon jól sikerült a produkciónk. A végén rámosolyogtunk Simon-ra és Kelly-re, majd elballagtunk. Mikor már végre ketten voltunk, és egy kamera sem vett minket, boldogan öleltem át Vanessa-t. Nem akarok nagyképűnek tűnni, nem is azért mondom, de szerint nagyon jók voltunk.Lecuccoltunk az erre az alkalomra kapott szobánkba. Felhívtam Mirandát, hiszen ő egyedül van a fiúk házában. Igen, teljesen egyedül abban az óriás házban. Már most hiányzik...
Nem kellett sokat várnom, hogy felvegye a telefont.
- Haló?
- Szia Mir.- köszöntem mosolyogva, bár ezt ő nem láthatta. - Mizujs?
- Épp kaját csinálok. És Tv-zek egész nap. Unalmas nélkületek. Azt hiszem, estére átmegyek Kathrine-hez, mert egyedül tuti be fogok rezelni. - muszáj volt elmosolyodnom a hallottakon.- Na de mesélj. Hogy ment a verseny?
- Tökéletesen. Vagyis szerintünk nagyon jó volt, remélem, hogy Simon is így gondolja majd. Holnapra már mi is okosabbak leszünk.- sóhajtottam a másnapra gondolva, mikor majd megtudjuk, hogy mehetünk-e az élő show-ba.- De most leteszem. Vigyázz magadra. Puszi.- nyomtam ki a készüléket meg sem várva barátnőm válaszát. Tudom, hogy egy kicsit bunkóság volt tőlem, de nagyon hiányzik és tuti nem bírtam volna sokáig beszélgetni vele anélkül, hogy el ne bőgjem magam.
Vanessa a fürdőben volt, én pedig úgy döntöttem, hogy felnézek twitterre. Nem is tudom mikor voltam fent utoljára, de az biztos, hogy nagyon régen. A követőim száma szépen megszaporodott, épphogy el nem érte az 1 milliót. Jézusom, még belegondolni is felemelő érzés...1 millió ember. Nagyon örültem neki. Rengeteg értesítésem és üzenetem volt Belenéztem párba és válaszolgattam is rájuk. A legtöbb üzenetben az állt, hogy látták az interjút, és hogy örülnek nekünk Harry-vel. Az egyik lány nagyon kedves volt. @lialove1d345-Szia Alice. Hogy vagy? Épp az előbb láttam az interjút, és örömmel hallottam, hogy együtt vagytok Harry-vel. Sok boldogságot és sok sikert az X-Factorhoz is. Puszi a többieknek is. :)
Nagyon örültem ennek az üzenetnek, igazán kedves volt a lány. Visszaírtam neki, hogy nagyon szépen köszönjük. Ami üzeneteket megnéztem, mindre csak rövid válaszokat adtam.
Persze a gyűlölködő üzenetek most sem maradhattak el. 
@harryfanUK- Együtt vagytok Harry-vel? Harry egy ilyen kis...k*rvával? Kicsinállak! Harry csak az enyém, senki másé!
Eléggé megrettentem, miközben olvastam...kicsinállak. Ez csengett a fejemben.
- Mit csinálsz?- jött ki a fürdőböl Vanessa és leült mellém az ágyra. A haja törölközőbe volt csavarva és elég viccesen nézett ki.
- Csak felnéztem twitterre. Ezt nézd meg!- fordítottam felé a laptopot, megmutatva neki az üzenetet. A szeme gyorsan mozgott jobbra-balra és grimaszolt egyet.
- Ne is foglalkozz vele.- kacsintott egyet. Teljesen egyet értettem vele. Tweet-eltem egy sort, nehogy a végén még azt higyjék, hogy eltűntem, vagy valami....
Holnap kiderül, hogy mi lesz velünk. Szorítsatok! Jóéjt!
Ezután eltettem a laptopom, bebújtam a takaró alá, és szinte azonnal el is aludtam.

Reggel frissen ébredtem, kipattantam a még alvó Vanessa mellől és a fürdő felé vettem az irányt. Belenéztem a tükörbe, majd a homlokomon egy kis rózsaszín cetlit vettem észre (?)
Levettem a kis papírdarabot és olvasni kezdem. Ez állt rajta:  
Jó reggelt hercegnő! Vár egy kis meglepetés. :) 
Elgondolkodtam, de aztán arra jutottam, hogy biztos Vanessa szórakozik velem, így a kis papírdarabot kidobtam a kukába. A bőröndömhöz sétáltam (hát igen, nem nagyon szeretek kicuccolni) és kiválasztottam a mai napra szánt ruhámat.

Úgy döntöttem, hogy kinézek egy kicsit a ház udvarára. Még úgysem jártam be a helyet, pedig biztos nagyon szép. Amikor húztam fel a cipőmet, ismét találtam egy kis cetlit, ami most a cipőmre volt rakva.  
Gyere a kertbe :) -olvastam. Kezdtem kíváncsi lenni, ezért követtem az utasítást, és kimentem a kertbe. Az egyik bokron megláttam egy újabb papírt.  
Még pár lépés előre. :)
Már kezdtem azt hinni, hogy ez egy nagy átverés, és valaki szépen kiröhög. De a kíváncsiságom nem hagyott alább. Mentem tovább, kis cetliket kutatva, de sehol sem találtam többet. Aztán egy fához értem, amire egy kisház volt építve. A létrán - amin fellehetett jutni a házba - találtam meg a következő papírt. 
Mássz fel. ;)
Teljesítettem a kérést, és felmásztam. Beléptem a kis házikóba, és azt hittem, hogy ott helyben összeesek. A szívem vadul lüktetni kezdett és kirázott a hideg.
- Te..te itt?- kezdtem el dadogni. Annyira lemerevedtem. Ő csak szüntelenül mosolygott, közelebb lépett, államnál fogva felemelte a fejem és lágyan megcsókolt.- Harry.- suttogtam nevét és szorosan átöleltem.- Annyira hiányoztál.
- Te is nekem. El sem tudod képzelni, mennyire. Soha többet nem hagylak el.- puszilta meg szám szélét.
- De még csak 2 hét telt el. Billie 6-ot mondott..
- Nem is örülsz, hogy itt vagyok?
- Jajj, ne butáskodj már!- mosolyogtam, miközben még mindig szorosan húztam magamhoz.
- Úgy volt, hogy a koncert és dedikálás után L. A.-ben lesz még egy fotózásunk, ami elég sokáig tartott volna, igazából az vitte volna el az idő többségét, csak a fotós lebetegedett, így előbb hazajöhettünk.
- Jajj, annyira örülök.- csókoltam meg hosszan. Legszívesebben örökre így maradtam volna vele. - A többieket hol hagytad?
- Hazamentek Mirandához, aztán majd később jönnek Vanessa-hoz, csak én nem bírtam már addig várni.
- Nem is baj.- nevettem.- De mik voltak azok a kis cetlik?
- Megkaptam a szobátok kulcsát, felragasztgattam őket, és ennyi. Meg akartalak lepni.
- Hát ez sikerült.
- Van kedved elmenni ma valahova?
- Persze. Csak 2-kor Simon-nal találkozunk, hogy elmondja, továbbjutottunk-e.- hajtottam le a fejem.
- Az nem baj. 8-ra jövök érted.
- Lehet, hogy már nem is kell, mert kiesünk.
- Jajj te kis buta.- forgatta meg szemeit. - Dehogy estek ki.- mosolygott írtó szexin.- Na akkor jössz?
- Igen.- csókoltam meg.
Visszamentem Vanessa-hoz, aki még mindig édesen aludt. Annyira boldog voltam...el sem tudom mondani, mennyire. Már annyira hiányzott. Mindig tudja, mikor kell megjelennie. :)
Nem tudtam, még csak nem is sejtettem, hogy Harry mit tervez estére, de abban biztos voltam, hogy tökéletes lesz. Nekem a puszta jelenléte is felülmúlja minden vágyamat.

~ 43. rész ~

Sziasztok :)
Már itt is vagyok, nektek köszönhetően :) Hamar összehoztátok a 3 komit, ami meglepő volt, de nagyon-nagyon örültem neki :D
A rész nekem semleges..elterveztem egy jó részt, de szerintem nem lett az..:/ Na mind1,azért remélem, hogy elolvassátok ;)
Az oldal látogatottsága hamarosan eléri a 10000-et, ami fantasztikus.. :)) és már 14 rendszeres olvasóm is van :D KÖSZÖNÖM! 
A részez jó olvasást!
3 komi és jön a következő ;)
Nagyöleléés :$

Buli és a másnap

- Az Isten bassza meg!- káromkodott előszeretettel Louis, mert már vagy másfél órája tököltünk a kocsiban és percenként ha haladtunk egy centit a dugó miatt. Már mindenki eléggé ki volt akadva. 

A lányoknak 8 órát mondtunk, de már negyed tíz is elmúlt. Mondjuk ezzel nem volt semmi bajom, hiszen a buli csakis éjjel jó, de akkor is elkéstünk (mondjuk nem mi tehetünk róla) és biztos azt hiszik, hogy direkt nem megyünk el. Peter is idegesen sóhajtozott, pedig nem az ő hibája, hiszen ő menne, ha tudna...Nyomkodta a dudát, de semmi...

Fél 11-re VÉGRE sikerült elérnünk a megadott címre. Azon se csodálkoznék, ha kidobnának minket, mert több mint 3 órát késtünk. Megköszöntük Peter-nek a fuvart és Liam-mel mondtuk neki, hogy majd szólunk, ha jöhet értünk. Azt terveztem, hogy nem iszok, mert valakinek segítenie kell Liam-nek összeszedni a csapatot. Liam alapból nem iszik, szóval ez sima ügynek tűnt. 

- Sziasztok.- nyitott ajtót a szőke lány nagy mosollyal az arcán. Elég csinos volt, sőt..gyönyörű. Ha jól emlékszem, Perrie-nek hívják. 

- Szia. Ne haragudjatok, hogy késtünk, csak a forgalom..- soroltam a mentséget. 

- Semmi baj. Számítottunk a késésetekre, mert hallottuk a rádióban, hogy nagy a dugó.- mosolygott még mindig kedvesen. Egyre szimpatikusabb ez a lány. Fújtam egy nagyot megkönnyebbülésem jeléül.- Na bejöttök végre?- állt félre egy kicsit. 

Bementünk, a szám pedig tátva maradt. Rohadt jól nézett ki a ház, pedig ez csak az átmeneti házuk, amíg itt vannak Amerikában. Tudtam, hogy egy fergeteges estében lesz részünk. 

- Sziasztok.- pillantottam meg a másik 3 lányt is, akik a konyhában tevékenykedtek és a nassolnivalókat készítették elő. 

- Helósziasztok.- rohant oda a konyhába Niall, és rákacsintott a lányokra, amikor meglátta hogy mit is csinálnak. Nem is ő lenne :)

- Szivem!- szólt rá Vanessa mosolyogva, mert Niall már tömte is magába a cuccost. 

- Semmi baj.- nevetett Jade.- Te vagy Niall, ugye?

- Hm? Öö..ühüm.- nézett fel és bólogatott tiszta csokis fejével. Olyan kis cuki volt. :)

- Mit szeretnétek csinálni? Medencézhetünk, kajázhatunk, akár filmezhetünk is, vagy csak üvöltő zene és buli.- sorolta a lehetőségeket az egyik barna hajú, akiről később kiderült, hogy Jesy-nek hívják. 

- Igyunk.- nevetett Zayn. 

- Oké akkor gyertek.- vezettek minket oda a bárpulthoz.- Whiskey jó lesz? 

Mindenki lelkesen bólogatott így a kezünkbe kaptunk egy-egy poharat amibe pár szem jégkockát tettek és ráöntötték az alkoholt.

- Köszönöm, de én nem iszok.- tette le a poharat Liam. 

- Most én sem.- vonakodtam. 

- De bébi, csak egy kortyot.- mosolygott édesen Harry. 

- Tényleg csak annyit, mert segíteni szeretnék Liam-nek hazahurcolni titeket.

- Ugyan Alice, megoldom én.- kacsintott Liam, de ennyi idiótával tuti nem bírna el könnyen. :) 

Vettem egy nagy levegőt és belekortyoltam az italba, ami azonnal marni kezdte torkomat. Azt hittem megfulladok. Köhögcsélni  kezdem, de a többiek is vágtam érdekes fejeket, ahogy az ital lassan végigfolyt nyelőcsövükön.

A végére kezdett tetszeni a dolog ezért ittam még egy, még egy és még egy kortyot a pohárból, mire az üres lett. Kaptam még egy kört, amit szintén sikeresen lehörpintettem. Már lassan ott tartottam, hogy nem is éreztem azt a maró hatást, csak nyeltem és nyeltem, míg végül elkezdtem émelyegni. 

Nem tudtunk szabadulni a bárpulttól, csak ittunk. 

- Nem lesz már elég? Alig vagyunk itt egy órája.- nézett ránk figyelmeztetően Liam. Ráztuk a fejünket. Perrie bekapcsolta a zenét, amit max hangerőre tekert. A szomszédok tuti nem voltak oda az ötlettől, de ez akkor senkit sem foglalkoztatott. 

- Medencézzünk egy kicsit.- kértem. Az alkohol annyira felmelegített hogy kedvem volt lehűteni magam. 

- Nincs fürdőruhánk.- Miranda. 

- Kinek kell itt fürdőruha?- vetett ránk egy elég hülye pillantást Zayn és rohanni kezdett a medence felé, amibe belevetette magát ruhástól. Tetszett nekem is az ötlet, azért rohantam utána. Végül mindenki így tett, még Liam is. Még a vízben is koccintgattunk, remek volt a hangulat.

A medencézés után egy kicsit ledőltünk a fűbe és csak néztük az eget. A friss levegő józanító hatással volt rám, mert kezdtem magam jobban érezni és már nem émelyegtem annyira. 

Amikor megérkeztünk, láttam egy jégkása gépet vagy micsodát. Kíváncsi voltam rá ezért meglátogattam. :))

3 féle íz volt, de még most sem tudom, hogy milyen pontosan. Kinézet alapján kiwinek, citromnak és meggynek tűnt. A szerkezet mellett voltak műanyag poharak, egyet elvettem és mindegyik ízből engedni kezdtem bele egy kicsit, mert nem tudtam választani. Már az utolsó fajtánál tartottam amikor az engedő kar beragadt és nem akart elállni az ital folyása. Idegesen tettem alá egymás után a poharakat. Elég viccesen nézhettem ki, azt sem tudtam hogy jobbra vagy balra.:)

 A gép még az Istenért sem akart kiürülni, csak folyt-folyt és folyt az édes, jeges ital.

- Srácok. Van egy kis gond.- kiabáltam ki, mire ők befutottak. Szépen kinevettek, de aztán segítettek. A gép lassan kezdett kiürülni, mire fellélegeztem. 

- Mit csináltál, drágám?- nevetett Harry.

- Én csak inni akartam egy pohárral, de az a hülye nyomó kar beakadt.- röhögtem már én is. 

2 óra múlva már újra totál leittam magam. A zene üvöltött, ment az ökörködés. Megláttam Zayn-t, aki Perrie-vel beszélgetett, közben pedig cigizett. Nem szerettem volna közbeszólni, de valamiért megkívántam a cigit. Nem vagyok nagy dohányos, néha-néha mikor eszembe jut elszívok egy szálat, de azt is maximum a stressz miatt. 

- Zayn, tudnál adni egy szál cigit?

- Persze.- nyújtotta oda a dobozt, amiből kihúztam egy szálat, majd meggyújtottam. Szívtam egy erőset és letüdőztem. Köhögni kezdtem, de valahogy mégis olyan jól esett. Mikor elszívtam, úgy éreztem, ezt meg kell ismételnem, ezért kértem egy újabb szálat, amit aztán sorban követtek az újabbak...

Reggel nyöszörögve nyitottam ki a szemem, és Harry-vel találtam szembe magam, aki egy szál boxerben feküdt melettem, én pedig fehérneműben voltam. Csak nem? 

Idegesen pattantam ki az ágyból, meglepetésemre még csak meg sem szédültem. Lefutottam a konyhába, ahol reméltem hogy találkozok Liam-mel. Szerencsére ott volt.

- Liam..- lihegtem a futás miatt. 

- Jó reggelt Alice.- mosolygott.- Hogy vagy?

- Köszi jól. Asszem elég jól becsíptem, de ennek jele sincs.- mosolyogtam és töltöttem egy pohár fekete kávét, amibe belekortyolva vágtam egy grimaszt, mert elfelejtettem megizesíteni. Miután ezt a hiányosságot sikeresen pótoltam, eszembe juttott, hogy miért is rohantam le. 

- Nem tudod, hogy miért van Harry boxerben én pedig fehérneműben?- kérdeztem aggodalmat tükröző arccal. Harry-n nem is csodálkozok, hogy boxerben van hiszen az még a jobik eset, amikor abban alszik. Megkértem rá, és ezt betartotta. De én miért vagyok fehérneműben, mikor mindig hálóingben alszok? Aztán eszembe jutott, hogy Liam előtt is egy szál franciabugyiban és melltartóban feszítek. Őszintén? Nem zavart.

- Lerángattam rólatok a ruhát, hogy kényelmesebben aludjatok, ha nem baj.- megkönnyebbültem. Ezek szerint nem történt semmi.

- Köszi Liam.- mosolyogtam. - Bocsi, hogy nem tudtam segíteni az este. Csak egy kicsit ittam aztán.....

- Nincs semmi baj. Peter és Billie is segített.

- Nagyon mérgesek ránk?

- Dehogy. Már szerintük is ránk fért egy kis lazítás.

- Akkor jó.- mosolyogtam. 

Teljesen jól éreztem magam, egy kicsit sem voltam másnapos, aminek nagyon örültem.

- Elég sok cigit elszívtál az éjjel...

- Fogalmam sincs miért, de megkívántam és nem bírtam abba hagyni.- nevettem zavartan. - Amúgy Zayn-ről és Perrie-ről nem tudsz semmit? Mikor odamentem Zayn-hoz hogy kérjek cigit, épp vele beszélgetett, és látszólag elég jól elvoltak. Az utána következő rész ködös.- nevettem fel.

- Tényleg jól elvoltak, én is észrevettem. De ha valami van, szerintem Zayn úgyis beszámol.

Felballagtam a szobába, mert már vagy 1 órája beszélgettem Liam-mel, de még senki sem adott magáról életjelet. Nem is csodálkoztam nagyon, mert mindenki szépen kiütötte magát.

Belenéztem a tükörbe, és elszörnyedtem. A szemfestékem teljesen szét volt kenődve, és elég ramatyul néztem ki. Gyorsan leöblítettem magamról a fekete festéket, és tettem fel helyette alapozót, és...ennyi. Nem akartam kifesteni magam, kedvem sem volt hozzá. A hajamat összefogtam, felvettem egy teljesen hétköznapi ruhát, ami egy rövidnadrág és egy fehér póló volt, majd visszamentem Liam-hez aki szendvicseket gyártott. Segítettem neki, és készítettem elő pár gyógyszert a többieknek, mert gondolom fejfájásban nem lesz hiány. 

Fél óra múlva jött le a lépcsőn az első emberke, aki Niall volt. Elég rosszul nézett ki.

- Gyógyszert.- fogta a fejét. Töltöttem neki egy pohár vizet és vittem neki a gyógyszert, addigra pedig már Liam mellett ült a kanapén.

- Alice! Te egy Isten vagy.- erőltetett arcára egy mosolyt. 

Aztán megindult a tömeg..sorban jöttek le a lépcsőn, és mindenki jajgatott. Megkapták a gyógyszert, később pedig elkezdtünk enni, amit én és Liam gyártottunk. 

Később eszembe jutott hogy elkértem Perrie számát..írtam neki egy SMS-t, amiben megköszöntem az estét. Apropó, Perrie...

- Zayn! Mi újság van veled és Perrie-vel?- mosolyogtam rá.

- Hát..őő...semmi különös.- vakarta meg tarkóját. 

- Értem-értem.- nevettem, mire megforgatta szemeit. Később még ki kell faggatnom. :) Perrie kedves és nagyon szép lány, szerintem még össze is illenének.

- Jó reggelt.- jött be az ajtón fütyörészve Billie. - Jó hírem van fiatalok. Holnap megyünk haza, utána pedig lesz egy kisebb túrnétok, ami 6 hétből fog állni. 

- Mi?- pattantam fel a székből. - A fiúk elmennek 6 hétre túrnézni? De akkor nem lehetnek ott velem az X-Factor-ban. 

- Sajnálom. De már le van rendezve és egy hét múlva már indulnak is.- magyarázta nekem Billie. 

- Szuper.- vágódtam le a kanapéra szomorúan.

~ 42. rész ~

Sziasztok :))

Itt vagyok újra. Nagyon köszönöm a komikat, iszonyat jól esnek *-* 

Az oldal külsején változtattam egy kicsit....őszintén szólva, nem tetszett. Most igazából olyan lett, mint amilyen nemrégen volt, csak más színben, de remélem, hogy bejön nektek ez a szín, mert én kezdek megbarátkozni vele.

Remélem tetszeni fog a rész :) Jó olvasást hozzá :'D 

3 komi, cserébe pedig hozom az új részt  ;)

Puszii :)

Interjú

A lányok interjúja nagyjából még negyed órán keresztül tartott. Rengeteg kérdést kaptak, és mindenre spontán adták a válaszokat...gondolom már gyakorlottak. Miután befejezték velük az interjút, a kamerák leálltak, majd felénk sétáltak.
- Sziasztok.- köszönt a szőke hajú. Bevallom, mind közül ő a legszimpatikusabb.
- Szia.- köszöntem bátran.
- Perrie vagyok.- fogott kezet mindenkivel.- Ők itt a barátnőim és a bandatagok: Jesy, Leigh-Anne, és Jade.- mutatta be a többieket, akik kedvesen mosolyogtak.- Ti pedig a One Direction, ugye?- nézett a fiúkra, mire a szívem elkezdett erősen lüktetni és előtört belőlem a féltékenység.
- Igen. Én Harry vagyok.- nyújtotta kezét barátom. Na ekkor már kész voltam.
A többiek is bemutatkoztak, ahogyan mi lányok is. A végére egész jól elbeszélgettünk, a műsorvezető szólt oda, hogy már kéne kezdeni az interjút.
- Van kedvetek eljönni ma valahova?- kérdezte Jade.
- Mire gondoltál?
- Mondjuk egy jó házibuli?- mosolygott.
- Oké.- egyeztünk bele.
- Akkor...-vett elő egy cetlit és firkálni kezdett rá.-....itt a mostani címünk, mert egyébként Londonban lakunk, csak az interjú miatt vagyunk most itt.- micsoda véletlen.- gyertek 8-ra.
Jól hangzott az ajánlat, meg már amugyis régen buliztam, szóval semmi akadályát nem láttam ennek a bulinak. Persze némi féltékenység volt bennem, mert kiderült, hogy mind a 4 lány szingli, de azt látván, hogy Harry előttük is örömmel ölelget, és puszilgat, tudtam hogy még csak nem is kacsingat feléjük.
- Akkor 8-kor nálunk. Sziasztok.- köszönt Perrie.

- Sziasztok. Örülök hogy elfogadtátok a meghívást.- mosolygott édesen a műsorvezető, közben elénk tett egy-egy pohár üdítőt és az asztalra egy tál sós süteményt, amin Niall azonnal csámcsogni kezdett. - Hogy vagytok?- jött az első kérdés.
- Jól, köszönjük.- válaszolt egyszerre Liam.- Rengeteg fellépésen vagyunk túl, így most egy kisebb pihenőn vagyunk.
- Hoztatok magatokkal 3 lányt is..meséljetek róluk egy kicsit.
- Elég különös történet a miénk.- mosolygott Zayn.- De nagyon jól ki jövünk velük és rengeteget vagyunk együtt.
- Van valakivel több köztetek egy sima barátságnál?- nézett rám a nő. Tudtam mire gondol, ki akarja belőlem húzni, hogy együtt vagyunk Harry-vel. Nem válszoltam, vártam inkább a többiek reakcióját.
-  Igen. Alice a barátnőm.- mosolygott Harry. Mi? Jól hallottam hogy ország-világ előtt felvállal? Elképesztő nagy boldogság öntött el.
- Igen. Vanessa az én barátnőm. Az X-Factor-ban ismertem meg, amikor Mirandával Alice után mentünk, hogy meglepjük.- Niall.
- Nem nagy titok, hogy ha azt mondom, hogy együtt járunk Mirandával, hiszen ez már régebbi téma, de megerősítem, igen, együtt vagyunk és nagyon szeretjük egymást.- Louis.
- Lányok, meséljetek egy kicsit ti is.- fordult felénk. - Milyen az élet a fiúkkal?.
- Elképesztő. Imádom minden percét. Ez olyan mint egy álom. Az egyik pillanatban rajongók vagyunk, a másikban pedig már a fiúk barátai és szerelmei. .- válaszolt a kérdésre röviden-tömören Miranda.
- Alice. Úgy tudom hogy te nem nagyon kedvelted eleinte a fiúkat...
- Igen, ez így igaz.- sóhajtottam.- Azért nem voltam nagy rajongójuk, mert még a csapból is ők folytak és nem értettem, hogy mi ez a nagy felhajtás körülöttük. De amikor megismertem őket, akkor jöttem csak rá, hogy mekkorát tévedtem, mert ők nagyszerű emberek.- fújtam egyet hosszabb válaszom után. Harry rám nézett és kacsintott egyet.
- Most készültök az X-Factorra is, igaz?
- Igen, teljes gőzerővel.Most jön a mentorház, és most már csak tényleg egy hajszálnyi hiányzik az álom beteljesüléséhez.- Vanessa.
- Melyik mentornak örülnétek?
- Igazából teljesen mindegy, hogy melyik mentor jut nekünk, hiszen mind óriási tehetségek és nagyra becsüljük őket.- folytattam én a válaszadást.
- Miranda, nem érzed magad kiközösítve? Úgy értem, hogy Alice és Vanessa egy banda...
- Nem egyáltalán nem. Nagyon örülök nekik.- adta a gyors választ, mielőtt még a nő befejezhett volna a kérdést. 
- Ha jól tudom, hamarosan lesz egy túrnétok.- folytatta tovább a  fiúkkal.
- Igen, ez igaz, de egyenlőre ez még nem nyitott dolog.- Louis. A nő tudomásul vette s csodák-csodjára nem is feszegette tovább ezt a témát.
- A napokban előkerült egy kép, amin Alice és Liam ölelkezik.
- Tényleg megöleltem, de ez egy teljesen baráti ölelés volt.- tudtam, hogy nem fogja kihagyni.
- Igen, tényleg. Alice nagyon jó barátom. Csupán csak elmentünk egy reggeli futásra, leültünk pihenni, beszélgettünk, majd megöleltük egymást. Ez olyan nagy dolog?- tetszett Liam válasza.
- Zayn, Liam...nem hiányzik a szerelem? Nem vágytok egy barátnőre?
- Rengeteg a dolgunk mostanában, elfoglaltak vagyunk... nem biztos, hogy jutna idő egy kapcsolatra. De ki tudja? Jön a szerelem úgyis, ha itt van az ideje.- mosolygott Liam.
- Próba cseresznye.- vette poénosra Zayn.
- Köszönöm szépen, hogy eljöttetek.- állt fel a műsorvezető, majd mi is így tettünk. Kezet fogtunk vele, majd elndultunk az öltözőnkbe.

- Hú hát ez nem volt semmi.- fújtam egy nagyot.
- Én mondtam, hogy mindenre készüljetek fel, mert szétszednek.- mosolygott Louis.
- Ügyesek voltatok, de komolyan..-puszilt meg Harry.
- De tényleg...jobbak vagytok, mint mi.- nevetett Liam.
- Büsze vagyok rátok, srácok.- mosolygott Billie. 
- Remélem, hogy végre elfelejtik azt az ölelkezős dolgot, és rájönnek, hogy csak Harry-t szeretem.- csókoltam meg az említettet, aki boldogan viszonozta tettemet.

1 órán belül már a szállodában voltunk és csak ültünk. Billie jött be, keze tele volt szatyrokkal.
- Hoztam kaját..- felpattantunk és nekiláttunk a finomságnak, amit a közeli étteremből hozott.
Miután jól teleettük magunkat, a többiek úgy döntöttek, hogy elmennek egy kicsit sétálni. Én kihagytam ezt a programot, és mivel Harry nem akarta, hogy egyedül legyek, velem maradt.
- Nem is mondtad ezt az ügyed Liam-mel.- feküdt le mellém az ágyra.
- Tudom, de tényleg nem történt semmi, és..- megcsókolt.
- Hé, nyugi. Nem azért kérdeztem.- mosolygott édesen.
- Még Manchesterben elég korán keltem, nem tudtam mit csinálni, aztán azt gondoltam, hogy elmegyek futni. Találkoztam a folyosón Liam-mel és ő is pont futni készült, így elmentünk ketten. Egy kisebb tónál megálltunk pihenni, beszélgettünk, aztán szóba jöttél te.- erre felcsillant a szeme, mire elnevettem magam.- Azt regéltem Liam-nek, hogy annyira sajnálom, hogy belementem ebbe az egészbe Steve-vel, és hogy mennyire szeretlek, mert te tényleg csodás ember vagy.- húztam magamhoz, majd megpusziltam. - Liam elkeseredett, én pedig vigasztalásképpen megöleltem. Azt mondtam neki, hogy biztos hamar rátalál a szerelem. - fejeztem be a történetet. 
- Szeretlek.- mondta ki újra azt a szót, amitől a szívem elképesztő nagy lüktetésbe kezd.
- Én is szeretlek Harold.- piszkáltam kesze-kusza haját.
- Nemár, inkább csak Harry vagy Hazza.
- Oké, Harold.- nevettem.
- Ezt most direkt csinálod?
- Mit? Én biztos nem, de ezt viszont igen.- hanyatt döntöttem az ágyon és elkezdtem csikizni.
- Ne, kérlek ne..- sikítozott (?).- Kérhetsz bármit, csak hagyd abba.- békén hagytam és visszafeküdtem mellé.
- Szóval bármit?- húzogattam a szemöldököm.
- Majdnem.- mosolygott, mire megmozdultam és készültem újra rávetni magam.- Ne, könyörgöm, tényleg bármit. - tetszett a helyzet.
- Jólvan, nem szekállak.- pusziltam meg.- Tudod, hogy nekem az is bőven elég lenne, ha váltanál velem néhány szót. És így, hogy itt vagy velem és szeretsz, így...szárnyalok a boldogságtól.- néztem gyönyörű, ellenállhatatlan szemeibe.
- Én is így érzek. Imádom a veled töltött idő minden percét.- olyan jól estek a szavai. Közelebb bújtam hozzá, majd mellkasára tettem a fejem.- Amúgy nagyon jók voltatok ma az interjún.
- Megmondom őszintén, elég szépen paráztam tőle.
- Pedig nem kellett volna. És köszönöm azokat, amiket mondtál rólam, rólunk.- hallottam hangján, hogy mosolyog.
Még pár percet beszélgettünk, aztán Harry szívverését hallva hamar álomba merültem.

-Good Morning!.- üvöltött fölöttünk Niall, kezében egy gitárt tartott, és pengetett néhányat. A többiek is csatlakoztak és egy "szép" ébresztést rendeztek nekünk.
- Mi a szent szart csináltok?- ültem fel idegesen.
- Már egy órája visszajöttünk és idegesített, hogy alszotok.
- Hát kösz szépen.- vágtam morcos fejet.
- Nyugi már.- fogta meg karomat Harry, majd visszahúzott maga mellé.
- Nem úgy volt, hogy átmegyünk a Little Mix-esekhez? Már 6 óra..
- Mi?- vágtam WTF fejet. Harry-vel több órán át aludtunk? Mondjuk ez érthető, hiszen az utazás és az interjú elég fárasztó volt.
Kipattantam az ágyból és keresgélni kezdtem a még ki nem pakolt bőröndömben. Hamar megtaláltam a megfelelő ruhát, ami egy pánt nélküli miniruha volt. Alul fodros és fekete, felül pedig narancssárga-fehér-fekete színekben pompázott. A cipőmnek elég nagy volt a sarka, de ez már fel sem tűnt, mert szinte mindig magassarkút hordok. Rengeteg kiegészítőt választottam, mert imádom őket. A lányok segítettek megcsinálni a hajam. Kontyba fogták és permeteztek rá egy kis csillám sprét. Elég szép az arcbőröm, ezért csak alapozót és vörös rúzst használtam. Még csak a szememet sem emeltem ki.

Miranda is hasonló ruhát viselt mint én. Neki is pánt nélküli, mellnél szív alakú kivágással. Nem cicomázta ki magát annyira, mint mondjuk én, egyszerűen csak egy nyakláncot tett fel és a körmét a ruhával megegyező színre festette és egy magassarkút vett fel ami ugyancsak egyezik a ruha színével.

Vanessa vékonypántos ruhát választott, felül fekete, alul piros-rózsaszín színnel. Masnis nyakláncot tett fel kiegészítőnek, fekete magassarkút vett fel, a körmét pedig halvány pirosra festette.

A megszokotthoz képest elég hamar elkészültünk és nem futottunk ki az időből.
Peter már várt minket az előkészített kocsival.
- Gyönyörű vagy, mondtam már?- ölelt át Harry.
- Vagy ezerszer.- suttogtam.
- Akkor most mondom ezeregyedszerre is.- csókolt meg lágyan, amitől kirázott a hideg.
- Na megyünk?- szakítottak félbe minket ismét, csak most Niall.
- Persze.- mosolyogtam.
- Csak mértékkel.- emelte fel mutatóujját mosolyogva Billie.- Jó szórakozást.!
Egyre jobban vártam már,  hogy a lányoknál legyünk. Szimpatikusak voltak az interjún, és nagyon megkedveltem őket.  Kiváncsian vártam, hogy mit hoz majd az este. 

~ 41.rész ~

Heló újra :)
Bocsi, hogy tegnap nem hoztam a részt, csak nem voltam itthon. :) De most itt van :) 
Remélem tetszeni fog, és nem unjátok el magatokat rajta :DD 
Komikat nagyon megköszönném, és ha összegyűlik pár, akkor 3 napon belül itt lesz a következő rész! :D 
Jó olvasást!
Pusszancs <3

Amerika

Reggel 6-kor ébresztett a telefonom. Mikor megszólalt, annyira felijedtem, hogy majdnem leestem az ágyról. Jól indul a reggel. :)
Harry-t kicsit meglöködtem, hogy ébredjen fel, de mindez reménytelen volt. Úgy aludt, hogy akár robbantani is lehetett volna mellette, az fix hogy nem kelt volna fel.
Leballagtam a nappaliba (amúgy már elég jól megy a tájékozódás) és leültem a kanapéra, majd bekapcsoltam a TV-t. Hírek mentek, és persze most sem hagyták ki a One Direction-t.
Liam Payne-nek barátnője van? Szemtanúk szerint egy lánnyal ölelkezett 2 nappal ezelőtt, később kiderült, hogy a lány az X-Factor-os Alice Jones, aki elméletileg Harry Styles barátnője. Liam-nek sikerült elcsábítani a lányt Harry kezei közül? Nos, előbb-utóbb minden napvilágot lát.
Majd mutattak egy képet, ahol pont átölelem Liam-et.
- A rohadt életbe.- káromkodtam rendesen. - Már egy fiút sem ölelhetek meg, mert akkor megcsalom Harry-t?- bosszankodtam. Igaz, hogy félreléptem, ami szerencsére nem került a sajtó tudomásra, de ez már akkor is sok..Hogy én csalom Harry-t Liam-mel? Pont Liam-mel aki ráadásul a banda tagja és Harry barátja? Elképesztő...
- Mi az már?- jött le a lépcsőn kómás fejjel Miranda.
- Áá semmi, csak kitalálták, hogy Liam-mel csalom Harry-t...
- Jajj már Alice...mit foglalkozol vele? Tudod hogy nem igaz.
- Mondod te, mikor nem is rólad van szó.- huppantam le a kanapéra totál idegesen.
- Nyugi már.- ült le mellém.
- Jó reggelt.- jött le Vanessa is.
- Jó reggelt.- mondtuk egyszerre, majd Vanessa is csatlakozott hozzánk.
- Valami kaját össze kéne dobni mert Niall kiakad...
- Semmi kedvem főzni..Inkább menjünk el a McDonald's-ba.- mondtam.
- Oké.

A mekiben elég szépen bevásároltunk. Csak Niall-nek vettünk 5 sajtburgert, 5 sültkrumplival és kólával. A többi fiúnál ugyanígy jártunk el, csak ők mindenből 2-t kaptak, ahogy mi lányok is.
Mikor visszaértünk a házba, már lassacskán 7 óra volt, de a fiúknak még mindig nyomuk sem volt. Megint az ébresztés következett.
- Harry! Kicsim, kelj fel, mindjárt indulnunk kell.- simogattam pofiját. Morgott egyet és a fejére rántotta a takarót. Valahogy muszáj volt kiszednem az ágyból ezért lehúztam fejéről a takarót, majd finoman megcsókoltam. Jó munkát végeztem, mert Harry-nek egyszerre kipattantak a szemei és boldogan csókolt vissza. - Na gyere, most már menjünk le, mert elhül a kaja, amit hoztunk.- noszogattam. Kellett még pár perc, mire beleegyezett a dologba és kitudtam szedni az ágyból. Leballagtunk, ahol már Louis és Niall jóízűen csámcsogtak.

#Miranda szemszöge
- Kicsi Boo Bear. Jóreggelt.- puszilgattam Louis arcát. Meglepetésemre nem telt sok időbe, mire kinyitotta gyönyörű, csillogó zöld szemeit.
- Jó reggelt szivem.- húzott magához, ezáltal ülő pozíciómból átkerültem fekvő pozícióba.- Le kéne mennünk.- pusziltam bele fülébe. Engedelmeskedett, majd lementünk a nappaliba, ahol már Niall boldogan tömte a fejét.

#Vanessa szemszöge
- Haspók, jó reggelt.- túrtam bele Niall hajába, de ő meg sem mozdult. Bevetettem a titkos fegyvert.- Hoztunk kaját a mekiből.- amint ezt kimondtam, úgy ugrott fel az ágyból, mint akit seggbe lőttek, és egyenesen a nappali felé tartott.

#Alice szemszöge
- Fel kéne kelteni Zayn-t és Liam-et is.
- Szerintem is.- mondták a lányok.
Először mindhárman Zayn szobájába mentünk. Kopogtattunk, de nem jött válasz ezért bátran benyitottunk, amit nem kellett volna, mert Zayn egy törölközőbe csavarva futkozott. 
- Bocsi Zayn. Ezek szerint fent vagy.- nevettem zavaromban. - Hoztunk egy kis kaját, ha gondolod menj le és egyél nyugodtan.
- Köszi.- mosolygott édesen.
Becsuktam az ajtót, a lányokkal pedig elkezdtünk nevetni.
- Elpirultál
- De ti is.- nevettem.
Ezután már csak Liam volt hátra. Ő még aludt, és nem végzett semmilyen zavarba ejtő műveletet sem :D
- Liam. Reggel van.- suttogtam, majd végigsimítottam arcán.
- Mi?- ugrott fel.- A picsába elaludtam.
- Nyugi, a többieket is csak most szedtük ki az ágyból.- mondta Miranda.
- Azok a többiek.- bosszankodott. Nem értettem dühkitörését, egyszer már ő is megengedhetné magának, hogy elaludjon, vagy ne csináljon mindent tökéletesen.
5 perc múlva már teljes volt a létszám és együtt ettük reggelinket. Mire csatlakoztunk a lányokkal, addigra Niall 5 sajtburgeréből már csak egy várt arra, hogy megegye. Sokszor töprengek azon hogy vajon hogy fér belé ennyi kaja, de sosem tudok rá megfelelő választ adni.
Fél óra múlva már mindennel készek voltunk, épp időben, mert már háromnegyed 8 volt. Egyáltalán nem öltöztem ki, sőt, egész lazára vettem a dolgot.

Harry egy fekete ülepes nadrágot és ugyancsak fekete pólót viselt. Annyira jól nézett ki..amikor megláttam azt hittem, hogy ráugrok. :D Az illatáról nem is beszélve.
Pontban 8-kor dudálást hallottunk, és tudtuk, hogy Peter és Billie az. Megfogtuk csomagjainkat, köszöntünk nekik és elindultunk a repülőtér felé.
Az út hosszadalmas volt, de jól éreztem magam, sokat nevetgéltünk.
- Köszi Peter.- köszönte meg a fuvart Zayn, majd egy kisebb összeget az említett kezébe nyomott. Peter hálás volt a "borravalóért" majd boldogan elhajtott, így mehettünk tovább Billie-vel.
- Kértek valamit?- kérdezte Liam egy kis büfé előtt.
- Igen. Kérek gumicukrot...kérek mindent ami ehető.- mosolygott büszkén Niall.
Végül mindenki kapott egy szelet csokit majd felszálltunk a repülőre. Természetesen Harry mellett foglaltam helyet.
Köszöntjük önöket. Kérjük kapcsolják be öveiket, a felszállást megkezdjük.Kellemes utazást kívánunk.- mondta egy ismeretlen női hang. Úgy tettünk, ahogy kérte és hamarosan felszálltunk. Egy ideig pánikoltam hogy mi van, ha lezuhan a gép, vagy bármi történik velünk, de rájöttem, hogy tiszta hülye vagyok, hogy ilyeneken agyalok.
- Hova mész?- kérdezte Harry, miután felálltam helyemről.
- WC.- nevettem.
- Én is menni akarok.
- Nem te itt maradsz.
- Kérleeeeeeeeeek.- nézett rám kiskutya szemekkel.
- Sajnálom bébi.- pusziltam homlokon és elindultam a helyiség felé. Értettem a célzását.. :)
Pár perc múlva visszatértem helyemre. Louis baktatott oda hozzánk.
- Van egy szendvicsetek?- kérdezte.
- Odaadtam Niall-nek mindet.- mosolyogtam rá. Bólintott, majd Niall-hez is odament.
- Haver, tudnál adni egy szendvicset?
- De minek az neked? Meg akarom enni, éhes vagyok..- nyavalygott Niall.
- Unatkozok, és kitaláltam valamit.
- Na jó.- esett meg a szíve Louis-on és a kezébe adta egyik majonézes szendvicsét. Utána Louis az éppen szunyókáló Zayn-hez sietett, majd a fejére tette a szendvicset. Jót nevettünk rajta :) De azért egy picit sajnáltam szegény Zayn-t.
- Louis. Ülj már le.- pirított oda neki Liam.
- Nyugi már, apuci.
- Amerikaaaaa!.- kiáltotta el magát Miranda, mire Zayn felijedt és a szendvics az ölében landolt, amitől a nadrágja csupa majonéz lett.
- Köszi Louis.- mordult fel Zayn.
- Honnan tudtad, hogy én voltam?
- Megmagyarázzam?- állt fel helyéről és a mosdóba sietett kicsit letörölgetni a nadrágját.

Miután leszálltunk, megkerestük csomagjainkat, a fiúk osztottak ki pár aláírást - meglepő módon megúszták karcolás nélkül - majd elfoglaltuk a szállodát.
A szobánk gyönyörű volt. 3 ággyal, TV-vel, sminkes és egy kisebb asztallal rendelkezett.

A fiúké is hasonlóan szép volt, csak nekik nagyobb és 5 ágyas volt. 
Billie azt mondta, hogy nincs sok időnk, mert menni kell az interjúra, de addig azt csinálhatunk, amit akarunk. Nem nagyon jutott eszünkbe semmi, így maradtunk a TV-zésnél.
- Sziasztok. Fél óra múlva indulunk.- jött be hozzánk Billie. - Amúgy azt mondták hogy ha már itt vannak a lányok is, őket is szívesen látják a műsorban. - ekkor elcsodálkoztam. Mi egy interjún? Persze tudom, hogy előfordulhat majd hogy lesz pár interjúnk Vanessa-val az X-Factor után, de ez még szokatlan volt.
- Szupii.- mosolygott Vanessa.
- Én is mehetek?- Miranda.
- Te is a fiúk barátnője vagy, nem?- mosolygott rá Billie.
- Király.- ujjongott.

A fél óra alatt elkészültünk. Mivel ez egy interjú, nem vettem lazára a dolgot, de nem is vittem túlzásba.

Koptatott farmert és egy hosszú ujjú rózsaszín garbót vettem fel masnis magassarkúval, kistáskával és egy órával. A sminkem alapja alapozó, korrektor és pirosító volt. A szememet kihúztam tussal, alul pedig használtam egy kis szemceruzát. Pilláimon párszor végighúztam a szempillaspirált, a hajamat pár hullámcsattal eltűztem, és már készen is voltam.
A lányok sem öltöztek ki, rajtuk is farmernadrág és egy melegebb póló volt.
Elindultunk az interjú helyszínére, ahol rengeteg fotós, és testőr volt. A vakuk villogtak, alig bírtunk bejutni a helységbe. A riporter épp interjúvolt, ezért nekünk volt egy kis időnk.
- Nem tudjátok kik ezek?- kérdeztem a többieket  4 lányt látva, akikkel épp készült az interjú.
- Azt hiszem, ők is X-Factorosok, és egy banda.- Liam.
- Úgy hívják a bandát, hogy Little Mix.- tájékoztatott Billie.
- Tényleg, azt hiszem, már hallottam róluk.- bólogatott Harry.
Megmondom őszintén, hogy féltékeny voltam. Szimpatikusak voltak egytől-egyig, csak ők már híresek is, szépek is...sőt gyönyörűek. Én meg csak egy közönséges lány vagyok a többi közül. Féltem, hogy Harry-nek megtetszik valamelyik lány, és lecserél rá. Persze megérteném, hiszen minden oka megvan rá..
- Kicsim, van valami baj?- legyezgette kezét szemem előtt Harry.
- Nem, dehogyis.- bújtam hozzá, közben végignéztük a lányok interjúját. 

~ 40.rész ~

40.rész! :)
El sem hiszem :) Köszönök nektek mindent :))
Most nem nagyon szeretnék dumálni..köszönöm a komikat és várom őket ehhez a részhez is. :) Lehet, hogy kicsit csöpögős, de ilyen is kell :P
Jó olvasást! :)

Szeretlek

- Kicsim, kelj fel, megérkeztünk.- keltegetett Harry.
Elég jól elaludhattam, mert az út nem volt valami rövid én pedig végigaludtam az egészet. Mondjuk nem is nagyon bánom, mert nem vagyok oda a hosszadalmas kocsikázásokért, utazgatásokért.
Semmi kedvem nem volt felkelni, de mivel mindezt Harry tette, boldogan nyitottam ki szemeimet hangja hallatán és azonnal magamhoz húztam. Megláttam a házunkat és egy kicsit elszomorodtam, mert ez azt jelentette, hogy egy időre el kell válnunk a fiúktól. Semmi kedvem nem volt Harry nélkül lenni....beletúrtam göndör fürtjeibe és megcsókoltam.
- Hé, nem lehetne ezt a szobában folytatni?- kezdte megint Louis a fintorgást.
- Hülye.- röhögtem.
- Nem akarok nélkületek lenni.- toporzékolt Niall.
- Hát én se, elhiheted.
- Akkor költözzetek hozzánk.- csillantak fel Harry szemei.
- Tényleg, az nagyon jó lenne.- mosolygott Liam.
- Igen, igen, igen.- kiabált Louis. Sosem tudja befogni a száját?...vagy legalább hallkabbra venni a dolgot? Örültem, hogy újra hallok a medencézés után, erre most megint...De persze örültem neki, hogy ennyire akarják, hogy velük éljünk.
- Veletek? Abban az orbitálisan nagy házban? - csodálkoztam el.
- Persze, legalább lesz aki csináljon nekem kaját.
- Kösz, Niall.- röhögtem.
- Na de komolyan. Olyan jó lenne.- ölelt át Harry.
- Én is bírnám a dolgot. - puszilta homlokon Mirandát Louis.
- 8-an egy házban, na már lécci...még Vanessa is jön.- remegtette pilláit Liam. Az igaz, hogy Vanessa is a fiúkhoz költözik, de neki nincs más választása, hiszen nem tudna hova menni.
- Szerintetek?- néztem végig a lányokon. Szemük csillogott, ezért kétségem sem volt a válasz felől. - Na jó, legyen. De csak mert szeretlek titeket.

**

Alig vártam már, hogy végre újra láthassam a szobám. Már nagyon hiányzott...egész London. Az itteni levegő, a környezet, az emberek, Kathrine, és minden, ami ideköt. Boldog voltam, hogy végre újra itthon lehetek.
Kathrine már alig várt minket, már 5 méterrel az ajtó előtt lehetett érezni a finom illatokat, amik a házból szálltak.  Mikor bementünk, muszáj volt elmosolyodnom, mert Kathrine éppen "szakácssapkában" mosogatott, közben pedig valami dalt dudorászott és táncikált. Nagyon édes volt, de vicces is. Szegénynek nincs valami jó hangja, biztos, hogy nem a testvérére ütött. De a látvány ami elém tárult...az asztal meg volt terítve, tele volt mindenféle finomsággal. A nyál azonnal összefutott a számban, a hasam pedig korogni kezdett.
Mikor meglátott minket, úgy megijedt, hogy felsikított és a kifröccsent "víztócsában" épphogy nem csúszott el, és nem esett orra.
- Ööö.. sziasztok lányok.- mosolygott. Most már nem bírtam tovább, muszáj volt kiengednem a kitörni készülő nevetésemet.- Hé, ez a köszönet, amiért egész délelőtt itt álltam a konyhában és főztem nektek?
- Kathrine.- rohant oda Miranda testvéréhez.
- Hiányoztál már nagyon.- öleltem át én is.
- Ti is nekem. Amióta Miranda utánad ment, teljesen egyedül voltam, és már nem tudtam hogy mit csináljak, mert majdnem megevett az unalom.- nevetett. - Remélem éhesek vagytok.
- Nagyon.- ujjongtunk és már el is foglaltuk helyünket az asztalnál.
Az előétel húsleves volt, ami a személyes kedvencem és amit én tanítottam meg Kathrine-nek. Sokat gyakorolhatta, mert nagyon finom lett.
Aztán a főétel rántott csirkemell volt, sültkrumplival, uborkasalátával.
A desszert pedig somlói galuska.
Nagyon finom volt minden, szépen be is kajáltunk. Magyaros volt a kaja és egyszerű, de szerintem ennél nincs is jobb. Húsleves, rántotthús...a legjobb a világon. Megköszöntük a gesztust, majd segítettünk elpakolni.
A telefonom csörögni kezdett, a kijelzőn Harry fényképe jelent meg. Hamar fel is vettem.
- Szia édesem. Na hogy álltok? Mikor mehetünk értetek?- tényleg, úgy volt, hogy odaköltözünk, nekem pedig teljesen kiment a fejemből.
- Az a helyzet, hogy még el sem kezdtük a pakolást.- sóhajtottam egyet. Igaz, hogy nem kell sokat cuccolni, mert a dolgaink nagy része már benne van a bőröndökben.
- Értem. És nagyjából mire végeztek?
- Körülbelül 2 óra múlva.- mosolyodtam el.
- Rendben, akkor 2 óra múlva értetek megyünk. Szia kicsim.- köszönt el és letette a telefont.
- Milyen pakolást nem kezdtetek el?- nézett rám felhúzott szemöldökkel Kath.
- Az a helyzet, hogy a fiúk megkértek minket, hogy költözzünk oda hozzájuk, mi pedig belementünk.- magyarázta Miranda.
- Oh. Értem. De nekem aztán jók legyetek.- kacsintott.
- Jajj Kath, nem kell egyszerre a legrosszabbra gondolni. Elég érettek vagyunk már és van eszünk.

Összepakoltuk a maradék cuccunkat, eltettünk szinte mindent, a szoba pedig üresen állt. Furcsa volt így, utoljára akkor nézett így ki, mielőtt ideköltöztem volna Mirandáékhoz. Körbenéztem, hogy minden rendben van-e, már sétáltam volna ki, de ekkor valaki hátulról megölelt. Amint megéreztem azt az elképesztően jó illatát, tudtam, hogy ki az illető.
- Harry.- fordultam meg lassan és nyomtam egy csókot szájára.
- Hiányoztál.- húzott magához egy újabb csókért.
- Te is nagyon.- túrtam bele göndör fürtjeibe.
- Ne már, tudod, hogy ezt utálom.
- Épp azért csinálom.- pusziltam meg és csak mégjobban összekócoltam haját.
- Ezt még visszakapod.- mosolygott, majd megcsókolt és lefektetett az ágyra. Hevesen kezdett csókolni, majd nyelve is utat nyert számba, amit rendesen feltérképezett. Áttért nyakamra, amit először puszilgatni, majd szívogatni kezdett. Egy halk nyögés hagyta el számat, amire csak mégjobban felpörgött. Erősebben kezdte szívni bőrömet, majd a puszilgatást a hasamnál és a derekamnál folytatta.
- Indulhatunk?.- toppant be a szobába Miranda. Mindig a legjobbkor..
- Persze.- mosolygott Harry, mintha mi sem történt volna.Felálltam én is zavartan az ágyról, kicsit rendbe hoztam magam és végre készen álltam az indulásra.
Körbenéztem szobámon, majd becsuktam az ajtót.
- Szia Kath.- búcsúztunk el tőle. A fiúk háza nincs ugyan messze, de akkor sem láthatjuk egymást minden nap a koncertek és az X-Factor miatt.
- Bocsi.- súgta oda Miranda, az előbbi kis incidensért. Rámosolyogtam, ezzel arra utalva, hogy nem haragszom. Beültünk a kocsiba a többiek mellé, akik már vártak minket.
- Indulhatunk?
- Igen.- válaszoltam boldogan.
- Legközelebb bezárom az ajtót.- súgta fülembe Harry, mire felnevettem. A többiek persze nem értették a dolgot, de pár másodperc múlva már mindenki újra a saját dolgával foglalkozott.

 

Negyed óra se kellett, hogy megérkezzünk a fiúk házához, mert csak pár utcányira laknak tőlünk.  Peter bejárt a garázsba a fotósok miatt. Egy idő után úgyis feltűnik majd mindenkinek, hogy a fiúk házából járkálunk ki-be, de egyenlőre jobb, ha nem tudja ország-világ. Becipekedtünk, ami nem telt sok időbe, hiszen 9-en voltunk.Még mindig ámulatba tudott ejteni a ház, annak ellenére is, hogy már nem egyszer voltunk itt. Még mindig képes vagyok eltévedni. :)
- Sziasztok fiúk...lányok.- jött be az ajtón egy számomra ismeretlen férfi.
- Billie. Jó, hogy itt vagy.- rázott kezet a férfivel Liam. - Billie a menedzserünk.- mutatta be nekünk.
- Örvendek.- nyújtottam kezemet.
- Úgyszint.- mosolygott kedvesen.- De fiúk, kik ezek a bájos hölgyek?
- Alice az én barátnőm.
- Miranda az enyém.
- Vanessa pedig az enyém.- ugrottak mellénk a fiúk.
- Á, már értem. - mosolygott Billie.
- Amúgy mi járatban vagy? - kérdezte tőle Zayn.
- Csak azt akartam mondani, hogy el kell utaznunk pár napra.
- De mégis hova?
- Amerikában lesz egy interjútok.
- És mikor?
- Már holnap Amerikában kell lennünk.
- Mi?- lepődött meg mind az 5 fiú.
- Muszáj srácok.Az interjú felvételről lesz, rá két napjára fogják leadni a TV-ben.
- De ugye a lányok is jöhetnek?- kérdezte Harry, közben a kezemet szorongatta.
- Természetesen.- válaszolt a menedzser.
- Hú.- fújt egy nagyot Harold.
Örültem neki, hogy Amerikába kell mennünk, mert még sosem jártam ott, és biztos nagyon szép lehet. Megintcsak jól jött, hogy a bőröndben van minden cuccunk, így nem kell még a pakolászással foglalkozni. Csak a fiúknak kell még elrakni pár dolgot, az meg hamar meg van.
- Akkor megmondom Peter-nek, hogy reggel 8-ra készítse elő a kocsit. És ha lehet, ne késsetek. Sziasztok.- hagyta el a házat az új ismerős.
- Alig várom már.- huppantam le a kanapéra.
- Én is drágám.-  ölelt át hátulról Harry.
- Enni kéne valamit, aztán meg pakolni.
- A pakolás..az utazás legrosszabb része.- Louis.
- Úgyis ránk marad.- nevettem. - Ki mit kér enni?
- Pizza.- kiáltott fel Niall.
- Muszáj mindig ilyen egészségtelen szarokat enni?
- Igen, mert finom.
- Rendben van, kaphatsz pizzát, ha mindenkinek megfelel és nem úgy rendeljük, hanem itthon csináljuk.
- Nekem úgy is jó, csak pizza legyen.
Mindenki beleegyezett, így a lányokkal sütöttünk 5 félét...Elég soknak hangzik, de Niall ebből simán megeszik kettőt. Csináltunk gombásat, Hawaii-t, csirkemelleset, bolognai-sat és sonkásat. Negyed óra múlva már nyomuk sem volt. Annyira teleettük magunkat, hogy meg sem bírtunk mozdulni, de még a rakodás hátra volt. Még szerencse, hogy feltalálták a mosogatógépet.. :) Hamar végeztünk, mert még Liam is segített, a többi fiú meg csak elfeküdt a kanapén. Jó kis segítségek. :D
Már csak a pakolás volt hátra, amivel 1 óra alatt végeztünk. Megfürödtem, fogat mostam és fáradtan zuhantam be Harry mellé az ágyba.
- Alice.- szólított meg.
- Igen szivem?
- Én..- mondta halkan és félénken, mire kezdtem pánikba esni.
- Valami baj van?
- Semmi baj, csak tudod én...- nézett szemembe, megfogta kezem és folytatta.- Én...szeretlek Alice.
Amint ezt kimondta, boldogság járta át minden porcikámat. Meg sem tudtam szólalni a meglepődöttségtől és az örömtől. Először mondta ki, és nekem ez mindennél többet jelentett.
- Harry.- csókoltam meg, a szemem könnybe lábadt és lassan le is gurult ez első könnycsepp. - Én is, nagyon.- suttogtam.
Szorosan magamhoz húztam és soha többet nem szerettem volna elengedni. Így, egymást átkarolva feküdtünk és csak néztük egymást. Akkor már teljesen biztos voltam benne, hogy nagyon szeretem és szerelmes vagyok belé.
- Jóéjt édes.- pusziltam meg arcát.
- Neked is kicsim.
Még pár percet gondolkodtam a másnapon, hogy milyen lesz újra repülőn ülni, illetve milyen lesz Amerikában. Persze alig vártam már, hiszen a fiúkkal és a legjobb barátnőimmel leszek. Abban biztos voltam, hogy röhögésben és jókedvben nem lesz hiány.
Nem tudtam sokat ezen agyalni, mert hamar elnyomott az álom.

~ 39. rész ~

Sziasztok :) 

Itt vagyok a következő résszel :) Gondolom, páran már láttátok, hogy kaptam egy díjat, amit mégegyszer nagyon szépen köszönök. :) 

Azt is észrevehettétek, hogy a rész végre felül van, aminek örülök, mert már annyit vacakoltam vele.. :D Úgy látszik megérte, mert sikerült. 

Az előző pár napban elég sűrűn hoztam a részeket, ha valaki lemaradt volna róluk, megtekintheti lejjebb görgetve, vagy az archívumban a "szeptember" ikonban :) 

Tegnap néztem a Teen Awards-ot (remélem ti is, érdemes volt), és akkora büszkeség töltött el, amikor átvették a díjakat..összesen hármat *-* 

 (ha rákattintasz, kinagyítja)

5 számot adtak elő (Moments, Up all night, WMYB, One thing, LWWY) hát ez sem volt semmi. Moments alatt a közönség feje fölött ültek ilyen valamin :D Az szerintem nagyon jó ötlet volt. :) Gondolom észre vettétek, hogy Harry elkezdett szakadni a szám végére..elvileg azért, mert egy lány a közönségből megmutatta a melleit :DD Hát nem semmi.. :) De az biztos, hogy én is szakadtam volna. 

Olyan rossz volt látni, hogy Liam szomorú..sajnálom nagyon. :/ A LWWY alatt kár, hogy a közönséget mutatták, szerintem pont akkor kellett volna a fiúkat mutatni...de mind1, ez van, volt valami szabályféleség, hogy minden előadó utolsó számánál a közönséget kell mutatni...

Na ennyit a hülye regélésemről.. :) Remélem nem untátok el magatokat és lesz még aki elolvassa a részt :) 

Örülnék a komiknak. :P 

Puszi: Zsófi. :)

 
~ Lazulás és London ~

- Úr isten! Ez gyönyörű.- ámultam el a hotel láttán.  Ahogy ki volt világítva..egyszerűen lenyűgözött...és még csak kívülről láttam. Óriási volt, el sem mertem képzelni, hogy milyen látványt nyújthat belülről. 

- Remélem megfelel.- mosolygott ránk Peter, a sofőr. 

- Tökéletes.- kacsintott Harry, majd kiszálltunk sorban a kocsiból. Beérve a hotelba Louis és Zayn odamentek a recepcióspulthoz, én pedig addig gyönyörködtem. 

- Látom, tetszik.- ölelt át hátulról Harold. Beleborzongtam érintésébe. 

- Mesés.- fordultam meg és szájon pusziltam, amit ő gyorsan csókká változtatott. 

- Khm. - mosolygott Niall.- Mehetünk?

- Ő..persze.- mondtam zavartan. 

- Kibéreltünk egy helyiséget, ami egész éjjelre csak a miénk.- közölte Lou. Annyira boldog voltam. Imádtam az életet a srácokkal, egyszerűen minden tökéletes velük. Sosem szeretném elhagyni őket. 

Kézen fogtam Harry-t és indultunk a kibérelt helységhez.

Mikor bementünk, újból elkapott egy 10 perces sokk. Maga a paradicsom.... Volt egy óriásmedence, amiben külön volt egy úszó rész és egy jakuzzi rész is. Aztán egymás mellett volt 4 szauna is. Minden mesés volt.
- Mit csinálunk először?- kérdezte Zayn.
- Együnk valamit. Kilyukad a belem, annyira éhes vagyok.- rimánkodott Niall. Ki gondolta volna? :D
- Drágám, itt nincs kaja. De ha hazaértünk, ígérem-még ha hajnal is lesz-összeütök valamit.- mosolygott rá kedvesen Vanessa.
- Ez nem szükséges abban az esetben, ha..
- Ha?- majd Niall szorosan magához húzta és megcsókolta. Nagyon édesek voltak. Örültem, hogy boldogok, ahogy mi is Harry-vel és Miranda is Louis-val.
- Jajj, elég már. Menjetek szobára.- fintorgott Louis.
- Hülye.- röhögött Vanessa.
Végül úgy döntöttünk, hogy először medencézünk. Lekaptuk magunkról ruháinkat, hogy csak bikini legyen rajtunk, majd belevetettük magunkat a vízbe.
- Superman is here!.- kiáltotta el magát Louis, amitől egy kisebb fülkárosodást szenvedtem. Nekifutásból beleugrott a vízbe.
- Köszi Louis.- ordítottam.
- És azt most miért üvöltve "mondod"?- nézett rám furcsa fejjel.
- Mi?
Elég idiótának nézhettünk ki, mert a többiek a hasukat fogták a nevetéstől. Pár másodperc múlva leesett, hogy valószínüleg azért röhögnek, mert ordítoztam, amit én észre sem vettem Louis-nak köszönhetően. Mikor végre mindenki megnyugodott, elkezdtünk a szokásos módon hülyülni. Szegény Zayn csak álldogált az egyik sarokban.
- Mizu Malik?- úsztam oda hozzá.
- Gondolom tudod, hogy nem tudok úszni..- húzta el a száját. Cuki volt nagyon.
- Tudom, de nyugi, nem lesz semmi bajod. Leér a lábad.
- Az egy dolog, de a többiek tuti hogy egyszerre kihasználnák az alkalmat és elkezdenének kibaszni velem.- muszáj volt elmosolyodnom.- Most kinevetsz?- mosolygott már ő is.
- Nyugi van nagyfiú, nem lesz semmi gond.- fogtam meg kezét és húztam beljebb, a medence közepébe a többiekhez.

Következőnek a szaunát próbáltuk ki. Mivel négy szauna volt, így elosztozkodtunk: Én-Harry, Louis-Miranda, Niall-Vanessa, Liam-Zayn.
- Ez hogy működik?- vágott értelmes fejet Harold.
- Az az igazság, hogy fogalmam sincs.- röhögtem.
- Akkor hagyjuk a picsába.- húzta mosolyra száját, miközben össze vissza verte a gombokat.
Leült mellém, majd az ölébe húzott. Mélyen élénkzöld szemeibe néztem, nem tétováztam sokat, megcsókoltam.Boldogan viszonozta tettemet és hevesebb tempóra váltott. Elfektetett a padra (nem tudom minek nevezni), közben egy pillanatra sem váltunk el egymástól majd egy gyors mozdulattal fölém került. Belemarkoltam fürtjeibe, mire egy halk nyögés hagyta el száját.
- Harry, ne...nem szabad.- motyogtam bele csókunkba.
- Miért?- tért át arcomra.
- Ne..kérlek, komolyan.- suttogtam, miközben már nyakánál jártam a puszilgatásban. Egyszerűen nem tudtam magamon uralkodni. Nem volt erőm elválni tőle.
- Alice. Azt mondogatod, hogy ne, nem szabad, erre össze-vissza csókolgatsz.- ült fel mosolyogva.
- Tudom, de egyszerűen...megőrülök tőled.-öleltem át.- Közben pedig tudom, hogy még nem szabad, nem vagyok kész erre..- biggyesztettem le számat.
- Tudod, hogy várok rád.- puszilta meg számat.
- Tudom.- szippantottam egy mélyet bódító illatából.
- Amúgy... neked nincs meleged?
- Hát..- törölgettem homlokomról az izzadtságot. - Úgy látszik, valahogy mégis sikerült elindítani ezt a valamit.- mosolyogtam.

Pár óra szórakozás után, kb. éjjeli 4-kor, szinte már hajnalban hagytuk el a hotelt. Soha életemben nem éreztem magam még ilyen jól. Senki sem akart hazamenni, de Niall már annyit nyávogott, hogy éhes, hogy kénytelenek voltunk elindulni.

**

Reggel 9-kor keltünk a lányokkal. Elég kómás voltam, mivel nem sok mindent tudtunk aludni. Összeszedtük minden cuccunkat, majd átnéztünk a fiúkhoz, hátha kell nekik segíteni. Hát kellett, nem is keveset. Senkit sem láttunk a szobában, csend volt. Igen..még mindenki húzta a lóbőrt. A ruhák össze-vissza voltak dobálva. Kicsit haragudtunk rájuk, mert megbeszéltük, hogy 9-kor találkozunk, indulás előtt. Erre ők még nyugodtan alszanak. Mikor megláttuk őket, ahogyan édesen alszanak, az a harag elszállt, és úgy döntöttünk, hogy meg adjuk a módját az ébresztésnek. Odaballagtam lábujjhegyen Harry ágyához, leültem rá, és elkezdtem simogatni arcát, és göndör fürtjeivel játszadoztam. Imádom ezt csinálni..... ő nem nagyon van ezért oda, de mégis olyan jó ezzel kíntatni. :D
- Ébredj álomszuszék. Látom hogy mosolyogsz.- pusziltam meg homlokát, mikor észrevettem egy halvány vigyort a szája szélén.
- Lebuktam.- nyitotta ki lassan szemeit.
- Jó reggelt édesem.- adtam egy csókot szájára. Nem mondott semmit, csak lefektetett maga mellé, majd ránk húzta a takarót. - Harry. Erre most nincs időnk.- próbáltam szabadulni.- Már úton kéne lenni.
- Elhiszed hogy nem érdekel?- csókolt meg szenvedélyesen.
- El, de most már tényleg készülődni kéne.- húztam ki az ágyból. Felkapott és szaladni kezdett velem a nappaliba. - Harry, tegyél le.- kapálóztam. A többiek már kint ültek a kanapén. Végül sikeresen földet értem.
- Hát barátom, ha minden reggel így ébresztenének, az biztos, hogy sosem kelnék fel időben.- mosolygott Louis Mirandát ölelgetve.
- Nekem mondod?- puszilt meg Hazza.

**

2 órával később már a kocsiban ültünk és elindultunk haza, Londonba.  Összepakoltuk a fiúk cuccait, vagyis minden fiú nagyjából el tudott pakolni, csak Harry nem. De tudtam, hogy csak direkt csinálta...élvezte, hogy én rakodok, ő meg egyszerűen  csak bámulhat. Ez elég szemét dolog, de elnéztem neki, mivel a barátom, imádom és nem tudok rá haragudni. Mikor már elpakoltunk és úgy tűnt, hogy semmit sem hagyunk ott, elindultunk. Aztán kitudja..lehet hogy a takarítók találkoznak majd egy-két dologgal :D
- Álljunk meg, pipilnem kell.- mutatott a nadrágjára Louis körülbelül 5 perccel azután, hogy elindultunk.
- Igen, álljunk meg, éhes vagyok.- nyafogott Niall.
- Alig 5 perce hogy elindultunk.- néztem rá órámra.- Szegény Peter.- mosolyogtam, amit az említett is meghallott.
- Már megszoktam.- nevetett.
- Jól van na...de ha egyszer muszáj.- mosolyodott el Niall is.
- Jól van, elég, álljunk már meg.- hisztizett Lou.  Kérésére lassulni kezdtünk és megálltunk egy benzinkúton. Lou elszaladt WC-re, Niall meg azonnal berohant az üzletbe, és a gumicukrok között válogatott. Mi is utána mentünk, hogy nehogy a végén felvásárolja az egész boltot.
- Drágám, nem lesz már elég?- nézett rá a Vanessa a gumicukrokkal, csokikkal és más nyalánkságokkal teli kosárra.
- Ha nem szeretnétek többször megállni a hiányom miatt, akkor nyugodjatok bele, hogy ennyi a minimum, amit venni fogunk.- vigyorgott mint egy kisfiú.
Pár perc múlva Louis is csatlakozott hozzánk, és miután ott hagytunk egy kisebb vagyont a boltban, végre indulhattunk. Én amúgy egy zacskó kekszet vettem magamnak, hogy legyen mit rágcsálnom út közben.
- Jajj már Niall. Mit ettél? Ez kurva büdös.- fintorgott Liam, amit mi is követtünk, miután megéreztük azt az iszonyatosan nagy bűzt, amit Niall engedett ki magából halál nyugodtan, szó nélkül.
- Bocsi, muszáj volt.- intézte el gyorsan. Lehúztuk az összes ablakot, hogy kiengedjük azt az iszonyatosan büdös szagot.
Fél óra múlva nagyon álmos lettem, rádőltem Harry vállára, és simogatásának köszönhetően hamar el is aludtam.
- Kicsim, kelj fel, megérkeztünk.-ébresztgetett Harry.