~ 49.rész ~

Sziasztok! :)
Nagyon sajnálom, hogy csak most tudtam részt hozni, de tényleg semmi időm. :SS Ez is nagyon rövid lett.. :/ Azért remélem, hogy lesz aki elolvassa. :D 
Szerintem mostanában úgy lesz, hogy 1 héten 1 részt hozok. De majd még meglátom, hogy mennyi időm lesz. :/
Nagyon köszönöm a 12000-nél is több látogatottságot, a 15 rendszeres olvasót, és a komikat *_*
Imádlak titeket!!! 
4 komi után jelentkezem....ha összejön, akkor még a héten hozom az új részt. :) 
Puszi: Zsófi. :)

Próba, és egy "kis" vásárlás

Ne Harry! Én szeretlek...HARRY! Ne hagyj el! Nem szeretem Zayn-t, csakis téged! Esküszöm! HAARRYY!
- Alice! Drágám. Jól vagy?- láttam meg magam előtt Harry-t.- Biztos csak rosszat álmodtál.
- Harry!- ugrottam a nyakába.- Annyira szeretlek.! Ígérd meg, hogy sosem hagysz el!.- pityeredtem el.
- Ígérem!- suttogta.
Ez volt életem legrosszabb rémálma.Vajon meddig fogok még szenvedni? 
- Mennyit aludtam?
- Kb. 3 órát.- mosolygott rám féloldalasan.
- Biztos a sok sírás miatt.- törölgettem az arcomra száradt könnyeimet.
- De most miért sírsz? Hiszen nincs semmi baj. Te szeretsz, én szeretlek, ennél jobb nincs is a földön.- puszilt homlokon.- Na gyere ide.- tárta szét karjait, hogy öleljem meg, de ehelyett egy hosszú, forró csókot leheltem ajkára, amit boldogan viszonzott.

*pár nappal később*
- Még egyszer! Egy, két, há.- utasított Simon.
Vanessa-val próbáltunk az X-Factor másnapi adására. Már nagyjából 3 órája - ha nem vesszük hozzá a beéneklést - folyamatosan csak énekeltünk. Mindketten fáradtak voltunk már, ezt Simon is láthatta, de tovább gyakoroltunk. Szerintem elég jók voltunk, akárhányszor csak elénekeltük jobbak- és jobbak, csak hát Simon nem az az ember, aki nagyon kimutatja, ha tetszik neki valami. Pedig szerintem meg volt elégedve velünk.
- Jól van lányok! Büszke vagyok rátok!. Holnap találkozunk!.- amint ezeket a szavakat kimondta, fújtam egy nagyot megkönnyebbülésem jeléül, ugyanis már nagyon vártam, hogy hazamehessek, és újra Harry-vel lehessek.
Mióta megbeszéltük a dolgokat, azóta csak még szorosabb lett a kapcsolatunk. Mindent megbeszélünk egymással, nincsenek titkaink egymás előtt.
Összeszedtük a cuccainkat Vanessa-val, elköszöntünk Simon-tól és az énektanártól is, majd hívtam egy taxi-t. Nem akartam a fiúkat ugráltatni, meg valami kaját is szerettem volna vinni, ezért a sofőrt először a Nando's-ba küldtem.Ott vettünk egy csomó húst, ami szerintem még egy elefántnak is sok lett volna. (szép kis hasonlat xd - szerk. megj.) A hús grillezett csirkemell volt - mert ugyebár a csirkemellet mindenki szereti - köretnek pedig hasáb.

Elcsomagoltattuk a temérdek mennyiségű ételt, és folytattuk útunkat, ami most a Starbucks-ba vezetett. Vettünk mindenkinek egy-egy kávét, sok-sok tejszínhabbal és csokiöntettel tetején. Alig vártam már, hogy belekóstolhassak.

Miközben fizettem, megcsörrent  a telefonom, láttam, hogy Harry keres, így inkább engedtem, hogy Vanessa fizessen.
- Szia drágám! Merre vagytok?.- szólt bele a készülékbe.
- A Starbucks-ban.- mosolyogtam, de hogy minek, azt még mindig nem értem, hiszen ő ezt nem láthatta.
- Huh...Akkor pont jókor hívlak. Itt van Perrie és a 3 barátnője, azaz a Little Mix és Danielle is....szóval azért kereslek, hogy tudnál-e haza hozni valami kaját?
- Kaját már vettünk, de abból van annyi, hogy jut mindenkinek. Már kértem 8 kávét, de akkor még veszek hozzá 5-öt.- mosolyogtam ismét.
- Imádlak! Siessetek. Csók.- rakta le a telefont.
- Szeretlek.- suttogtam, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt még hallotta. 
- Elnézést! Kérnénk még szépen 5 kávét. Köszönöm- szóltam oda a kiszolgáló srácnak, aki bólintott.
- Mi? - nézett rám tág pupillákkal Vanessa.
- Harry azt mondta, hogy nálunk van a Little Mix és Danielle is.- válaszoltam egyszerűen, és vállat vontam.Vanessa mosolygott egy halványat.
Pár perc múlva meg is kaptuk az újabb adag kávét, így egy csomó pohártartó tálcával sétáltunk ki az üzletből. Beültünk a taxiba és folytattuk útunkat, ezúttal viszont már haza mentünk.