~ 21.rész ~

Hát túl vagyunk a 4000-en is. :)) Nagyon köszönöm :) A rendszeres olvasók listája is szaporodott. :D Köszii nekteek :))

A rész remélem tetszik :$ Jó olvasást hozzá! :) 

/Álomrandi/

Már 4 óra. Elmondhatatlanul izgultam a randi miatt. Miranda még nem is tud róla. Szólnom kéne neki. Kopogtattam az ajtón, ő meg csak egy "gyeré"-t válaszolt Mikor bementem, megláttam Louis-t, ahogy a webcamerán keresztül mosolyog. 
- Ő, bocsi.- hadartam.- Csak azt akarom mondani, hogy Harry mindjárt itt lesz értem és...
- És segítenem kéne.- fejezte be helyettem. 
- Hát igen, de már itt sem vagyok.- vettem az ajtó felé az irányt de megállított. 
- Louis, ugye nem baj, ha most egy kicsit lelépek? Alice-nak segítek, de utána úgyis egyedül maradok itthon és csak a tiéd leszek.- köszönt el Louis-tól.
- Semmi baj drágám.- válaszolt Louis.- Szeretlek.- integetett a camerába.
- Én is.- küldött puszit Miranda. Miután elsötétült a képernyő, Miranda felém fordult.- Mehetünk?- és a szobám felé tartottunk. - Szóval akkor randira mész Harry-vel?- kérdezősködött. 
- Igen.- mosolyogtam. 
- Akkor meseszépnek kell lenned. Lássunk is neki.- kitárta a ruhásszekrényem. Kevés gondolkodás után előhúzott egy ruhát és azt mondta:- Ez az igazi.

Miranda egy félvállas kék egyberuhát mutatott felém, amihez tartozott egy vékonyka kis öv.  Tetszett a ruha, ezért gyorsan fel is vettem, és egy karkötőt tettem még fel a csuklómra. Barna magassarkút választottam hozzá és egy napszemüveget. Fel merül a kérdés, hogy minek a napszemüveg? Azért kell, mert nem szeretném, hogy bárki egyszerre felismerjen. Gondolom Harry is hoz magával majd. Miranda még egész egyszerűen kisminkelt, majd hamarosan késznek nyilvánított. Elégedett voltam a látvánnyal, ezért átöleltem és megköszöntem. Az idő már fél 7 körül járhatott, ezért lementünk a nappaliba és Mirandával találgatni kezdtünk, hogy vajon Harry hova fog vinni. Az idő gyorsan telt és hamarosan már 7 órát ütött az óra, Harry pedig kopogtatott az ajtón. Én mentem kinyitni.
- Woow. Nagyon csinos vagy.- mosolygott.
 - Köszönöm.
- Akkor mehetünk?.- kérdezte.
- Persze.- kacsintottam.- Miranda, elmentem.- kiáltottam be neki, majd elindultunk a kocsihoz. Kinyitotta nekem az ajtót majd miután beültem ő is mellém ült. 
- Szia.- köszöntem a már ismerős sofőrnek. 
- Ti már ilyen jóban vagytok?- kérdezősködött Harry.
- Igen. Megkértem, hogy tegezzük egymást, mert nekem eléggé furcsa volt, hogy kisasszony-nak szólított.- feleltem.  Mikor felfogta, hogy semmi komolyról nincs szó, intett a sofőrnek és a kocsi motorja felbőgött, és lassan elindultunk. - Szabad tudnom, hogy hova megyünk?- kiváncsiskodtam. 
- Az legyen meglepetés.- kacsintott. Én meg miután rájöttem, hogy hiába kérdezősködnék tovább, inkább elhallgattam. Nagyjából fél óra múlva letértünk az aszfaltról és homokos úton mentünk tovább. Egy óriás házhoz érkeztünk, ami szinte pont úgy festett, mint a fiúké. Mikor kiszálltunk, csak akkor láttam meg a tengert. Nagyon szép látvány volt.  A ház körül pálmafák voltak.

 Az ámulattól tátott szájjal néztem az elém táruló panorámát.
- Tetszik?.- kérdezte Harry.
- Hogy tetszik-e? Harry, ez gyönyörű.- mosolyogtam. 
- Akkor bemehetünk?
- Bemenni?- csodálkoztam.
- Aha. Igazából bent van az igazi meglepetésem. - és húzni kezdett a bejárat felé.- Itt fogjuk tölteni az estét.- mutatott előre. Egy óriás kivetítőt láttam, előtte egy medencével.- Filmet fogunk nézni. Remélem tetszik.

- Persze hogy tetszik, nagyonis.- mosolyogtam. 
- Nos, akkor neki is láthatnánk. - Majd egy pezsgőt húzott elő.-  Ezért kellett a sofőr.- töltött egy pohárral, majd leültünk egy fotelba, koccintottunk és szürcsölni kezdtem a pezsgőt.-Van itt még csokiba mártott eper.- mutatott a mellettem helyet foglaló asztalon lévő tálra. 

- Harry, ez mesés. De tényleg.- hálálkodtam.- Köszönöm.
- Ez a minimum, amit megérdemelsz.- kacsintott. - Na mehet a film? 
- Persze.- azzal megnyomott egy gombot a távirányítón és máris elindult. Úgy éreztem magam, mint egy hercegnő a mesében. A legjobb az volt az egészben, hogy Harry is ott volt velem, átölelt és együtt "kertmoziztunk". 
- Szeretnél úszni?- kérdezte, miután végignéztük a filmet. 
- Hát persze, de...nincs fürdőruhám.- néztem magamra. 
- Akkor ruhástól fürdünk, mert nekem sincs.- mosolygott.
- Hát jó, de akkor a tengerbe szeretnék, nem a medencébe.- remegtettem pilláimat. 
- Én is úgy gondoltam.- és elindultunk, vissza a homokos partrészhez. Harry megfogta a kezem és együtt szaladni kezdtünk be, egyenesen a vízbe. Jött egy óriás hullám, ami egyszerre beterített minket. Mindketten nagyon jól éreztük magunkat, úsztunk, egymást locsáltuk. Egyik pillanatban Harry odajött hozzám és a fülembe súgta: "Gyönyörű vagy!" Nem tudtam erre mit reagálni csak megöleltem. Kb. 1 óra fürdőzés után kijöttünk a vízből és csurom vizesen ültünk be az autóba. Harry intett a sofőrnek, hogy indulhatunk. 
- Jól érezted magad?- kérdezte.
- Igen, mesés volt.- mosolyogtam. Közelebb hajolt és egy puszit nyomott az arcomra. Láttam, hogy a sofőr a visszapillantó tükörben minket néz, közben mosolyogva húzta fel az elválasztó részt és így nem látott minket. Harry megragadva az alkalmat, megcsókolt. Nem ellenkeztem, visszacsókoltam. Nem sok barátom volt eddig, de Harry mindközül kitűnik, ha csókról van szó. 2 perc után elszakadtunk egymástól, de akkor is csak levegőért. Hamarosan megérkeztünk a házunk elé. Köszöntem a sofőrnek, majd Harry bekísért. 
- Nagyon szépen köszönöm Harry.
- Ugyan mit?- húzta fel szemöldökét.
- Mindent.- öleltem át. Kaptam tőle egy homlokpuszit.
- Nincsmit. Jóéjt.- integetett már kintről. 
- Jóéjt Harry.
Az idő éjjeli 2 óra körül járhatott, egy gyors zuhanyzás és fogmosás után álmosan dőltem bele az ágyba.