~ 23.rész ~

Sziasztok! :) 

Ne haragudjatok a késésért, csak 1 hétig nyaralni voltam, és időm az nem volt valami sok. Azt a keveset is inkább pihenésre fordítottam.  

De hogy másról is dumáljak, el kell mondanom, hagy fantasztikusak vagytok!:) Nem nagyon szoktam komit kérni a részekhez, mint ahogy az előzőhöz sem, de mégis kaptam 5-öt, aminek nagyon-nagyon örülök, hiszen (szerintem) minden blogírónak fontosak a visszajelzések. A másik dolog pedig az, hogy hamarosan elérjük az 5000 látogatottságot.Nagyon köszönöm nektek! :) El sem tudjátok hinni, mennyire boldog vagyok. ;)♥

A részről annyit, hogy nem fogtam vissza magam, ami a hosszán is meglátszik és remélem, hogy a továbbiakban is összetudok majd hozni ilyen hosszabb, tartalmasabb részeket! Azt is észrevehetitek, hogy néhány mondat vagy szó lilával ki van jelölve, ami igazából egy link. Ha arra rákattintotok, megnézhetitek az adott videót, zenét. :D Remélem tetszeni fog ;)

Nagyjából ennyit szerettem volna! :) Jó olvasást kívánok!♥

 

/X-Factor/

Másfél héttel később.

Eljött a verseny napja. Mióta a fiúk elmentek, csak unatkozunk. Minden nap annyiszor elénekeltem a dalt, amennyiszer csak tudtam. Az énektanárom szerint már teljesen fel vagyok készülve. Már csak pár óra és indulhatunk. Miranda és Kathrine csináltatott maguknak egy erre ez alkalomra illő pólót, amin ez állt: "Nekünk Alice a győztes" . Kedves gesztus tőlük. Nagyon izgatott vagyok, de egyben szomorú is, sajnálom, hogy a fiúk nem lehetnek ott velem, hogy átöleljenek, velem örüljenek, ha sikerül, és vigasztaljanak, ha nem jön össze a dolog. De hát nekik ez a munkájuk és a rajongók megérdemlik a szeretetüket. Azért remélem így is minden rendben lesz, hiszen Kathrine és Miranda is velem lesznek.

4 órával később

Fél óra múlva indulunk. Már vagy 1 órája teljesen kész vagyok, felöltöztem, kisminkeltem magam, annyira izgatott vagyok. Mivel a szám, amit elfogok énekelni, elég laza, ezért az öltözködést sem vittem túlzásba. Egy egyszerű rövidnadrágot és ujjatlant vettem fel, hogy nehogy már az elején cicababának nézzenek. A sminket egyszerűen oldottam meg, alapozó, szempillaspirál, pirosító és egy kis rúzs.

Az autóút alatt nem nagyon szóltunk, én izgultam, Kathrine az utat figyelte, Miranda meg inkább hozzám se mert szólni. Egyik pillanatról a másikra rengeteg emberre lettem figyelmes, gondoltam, hogy megérkeztünk. Az kocsi szépen lassan meg is állt. Kiszálltunk, majd mi is beálltunk az óriás tömegbe. Kamerások vonultak át közöttünk, néhány embert megszólítottak és kérdéseket tettek fel nekik.. Egész végig azon imádkoztam, hogy csak hozzám ide ne jöjjenek, de aztán persze hogy megszólítottak. Félrevittek és azt mondták, hogy röviden mutatkozzak be, mondjam el, hogy miért jelentkeztem, miket szeretek, stb. A kis "interjúm" ennyiből állt: Alice Jones vagyok, 17 éves. Mindenem az éneklés, egyszerűen imádom. Azért jelentkeztem az X-Factorba, hogy megmutassam a tehetségem és kapjak pár visszajelzést, hogy jó-e az, amit csinálok. 
Megköszönték az együttműködésem, majd hamarosan visszállhattam a sorba. Körülbelül 2 órás várakozás után beértünk a meghallgató helyiség előtermébe. Onnan mentünk a sorszámomért, ami az 1563-as volt. Ekkor már az idegesség uralkodott rajtam, a körmöm is rágtam. Miranda elmondta párszor, hogy nyugodjak meg, nem lesz semmi baj, de ez valahogy mégsem sikerült. Megint egy másfél órás várakozás után beértünk végre a meghallgatóterembe. Odakullogtunk a műsorvezetőhöz, aki nagy mosollyal az arcán üdvözölt minket. Hamarosan egy nő sétált oda hozzám -gondolom a stáb egyik tagja- hogy felmehetek a szinpadra. Megöleltem Mirandát és Kathrine-t, vettem egy nagy levegőt és a színpad felé mentem. Besétáltam, majd mikor észrevettek, tapsolni kezdtek, aminek nagyon örültem. Rengetegen voltak, de próbáltam csak a zsűrire figyelni.

Demi Lovato szólított meg először. 
- Szia. Hogy hívnak.?- kérdezte. 
- Sziasztok. Alice vagyok.- szóltam bele a mikrofonba. 
- Hány éves?- folytatta tovább a kérdezősködést.
- 17.- válaszoltam  már egy kicsit nyugodtabban. 
- Mit fogsz énekelni?- kiváncsiskodott Simon Cowell is. 
- Cee Lo Green-től a Forget you-t.- mosolyogtam. 
- Kiváncsian várjuk.- intett egyet, majd beindult a szám. Elkezdtem mozogni, hogy mégse úgy álljak mint egy szobor. Belekezdtem az éneklésbe, és egyre jobban éreztem magam. Táncoltam, mosolyogtam és lassacskán teljesen felszabadultam. Láttam, hogy a zsűritagok is jól érzik magukat, tapsolnak. Hamarosan a szám végére értem, ekkor a tömeg nagy tapsviharba kezdett. Én meghajoltam és belenyögtem a mikrofonba egy "köszönöm"-öt. Örültem, hogy a közönségnek ennyire tetszettem, de nekem a zsűri véleménye mindennél fontosabb volt. 
- Nos, Alice.- próbált szóhoz jutni Britney, de a taps valahogy nem akart alább hagyni.- Ez egyszerűen fantasztikus volt.- mosolygott,miután végre csend lett a teremben.
- Igen, én is ugyanígy gondolom. Azt hiszem, neked szép jövőd lesz.- hangoztatta Demi, mire a közönség megint ujjongásban tört ki. Annyira boldog voltam.
- Akkor szerintem szavazzunk.- jelentette ki Simon. 
- Én egy óriás igent mondok.- mosolygott Demi.
- Én is igennel szavaznék.- szólalt meg végre L. A. Reid. is.
- Igen.- csapta le tollát Britney a kis füzetére.
- Én...- gondolkodott Simon. Ekkor kicsit pánikba estem.- Természetesen igen.- ekkor örömömben ugrálni és sikítozni kezdtem.
- Nagyon-nagyon szépen köszönöm.- hálálkodtam. Többet nem is tudtam mondani. Könnyes arccal futottam le Mirandához és Kathrine-hez. Szorosan magamhoz öleltem őket, és úgy szipogtam. 
- Egyszerűen csodálatos voltál ott fent.- húzott magához mégegyszer Miranda.
- Tényleg nagyon szép volt.- dícsért a műsorvezető is. Pár perc múlva indulni készültünk, ekkor meghallottam a srácok WMYB című számát. Magamban nagyot kacagtam, hogy milyen kedves valakitől, hogy elénekli a dalukat. De amikor meghallottam az énekest, Liam-et(?), felkaptam a fejem és késztetést éreztem arra, hogy visszaforduljak és megnézzem a színpadon álló személyt. De amikor már Harry-t(?) hallottam énekelni, muszály volt visszafordulnom.
- Alice, ez nem Ha...Harry?- kérdezte Miranda megszeppenve. Viszafutottunk a műsorvezető mellé, akinek fülig ért a szája. Mikor mi is együtt néztük a fellépő(ket), az állam leesett. A színpadon teljes egészében a One Direction állt. Hiába néztem meg őket újra és újra, a szemem először sem csalt. Nem értettem, hiszen úgy volt, hogy 2 hétig Amerikában lesznek, de a boldogságom felmérhetetlen volt. Harry lenézett a színpadról és mutatta az ujjával, hogy menjünk fel. Én visszatátogtam egy nemet, mire Miranda már a színpad felé tartott. Kathrine is próbált bíztatni, hogy menjek, de nem engedelmeskedtem, majd az egyik pillanatban hátulról meglökött és szinte felestem a színpadra. A közönség ujjongott. Harry elém állt, megfogta a kezem, mélyen a szemebe nézett és elkezdte énekelni a szólóját...csak nekem.A hasamban pillangók repkedtek, beleéltem magam az egészbe, olyan volt, mint egy álom. A szóló után egy puszit nyomott a homlokomra, majd egy ugrással visszament a fiúkhoz, és együtt énekelték el a dal hátralevő részét.Miután a a zene elhallgatott, a közönség állva örjöngött. Simon Cowell (aki a fiúk mentora volt) szintén állva tapsolt. Cowell felfutott a színpadra és mindegyik fiúval kezet fogott és megölelték egymást. Miután visszatért korábbi helyére, döbbenten tette fel a kérdést.
- Ti ismeritek egymást?- nézett rám.
- Igen, nagyon jó barátok vagyunk.- mosolygott Zayn.  
- A mellette álló lány pedig az én csodálatos barátnőm.- húzta magához Mirandát Louis, majd megcsókolta. A fiúk mégegyszer meghajoltak, majd leballagtunk a színpadról.
- Hát ti? Nem úgy volt, hogy...? - szegeztem nekik a kérdést. 
- De igen, úgy volt, de lemondták az egyik interjút, így már tegnap hazajöhettünk.- magyarázta Niall. 
- És miért nem szóltatok?- ölelte át szorosan Miranda Lou-t. 
- Gondoltuk, hogy meglepünk titeket.- válaszolt Liam. 
- Hát ez sikerült.- bólogattam. 
A válogatásban egy kis szünet következett, Simon pedig odajött hozzánk.
- Na hát, fiúk! Még 2 év után is megtudtok lepni.- csodálkozott.- Te pedig, Alice, gyönyörűen énekelsz.- fordult felém, mire én nem tudtam semmit válaszolni, annyira boldog voltam. - Louis, örülök, hogy ilyen csodás és szép barátnőt találtál magadnak.- pacsizott le vele. - Amúgy van kedvetek elmenni valahova a mai válogatás után? Még 2 óra és végzünk.
A fiúk ránk néztek, mi pedig sűrűn bólogattunk.
- Akkor lányok, legyetek a fiúknál, én pedig elmegyek értetek.- mosolygott. Egy bólintással jeleztük, hogy megértettük.