~ 10.rész ~

 

Éés megjött már a 10 fejezet!! Úristen! :) Annyira örülök, hogy olvassátok a törimet és megtudom veletek osztani a fejemben kialakult kis sztorimat! :) Itt van a videó 2. része is és bal oldalon találhattok egy újabb szavazást, arra pedig bátran kattintsatok! Nem is húzom tovább :) 
A 10 fejezet!

6 óra előtt 4 perccel értem Mirandáék házához. Csengettem és már ajtót is nyitottak. Csakhogy nem az állt előttem, akire gondoltam.
- Szia. - köszöntött Harry.
- Szi...szi.. szia- örültem, hogy ezt a négy betűs szót el tudtam mondani. Annyira el voltam képedve. Bárkire, de hogy Harry-re nem gondoltam volna, hogy itt lesz, az biztos.
- Na látom megjöttél.- jött oda hozzám Miranda. Én meg közel hajoltam hozzá és a fülébe súgtam.
- Ez meg mégis mit jelentsen?
- Először is, gyere be és mindent részletesen elmagyarázok. - Beljebb léptem és Miranda nappaliba vezetett. Harry meg csak koslatott utánunk.
- Harry, nem gondolod, hogy még igazítanod kéne a frizurádon?- nézett rá fenyegetően Mir.
- Nem, egyáltalán nem kell semmit igazítani rajta. Így is 35 percet állogattam, mire ilyen tökéletes lett.- válaszolta önelégülten. "Hát ennek aztán van önbizalma"-gondoltam.
- De nézd csak meg mégegyszer, egy hajtincs nincs a helyén.- mutatott ujjával Miranda a fürdőszoba felé.
- Ne már!- sóhajtott és becsoszogott a helységbe.  Mikor már ketten voltunk, Miranda belekezdett mondanivalójába.
- Ezt a srácot nem lehet lerázni- nevetett.- De igazából, hogy meg értsd, mit keres itt, elmondom, hogy Louissal kitaláltuk, hogy elhívjuk ide Harry-t, neked meg azt mondjuk, hogy velem jössz sétálni, miközben Harry-vel fogsz elmenni.- már értettem. Megint átvertek. De most nem tudtam ezzel foglalkozni, mert álmaim pasija éppen a legjobb barátnőm fürdőszobájában igazítja a haját.
- Nem is állt rosszul a hajam. Teljesen tökéletes!- jött ki értetlenkedve Harry.
- Akkor azt hiszem, elnéztem.- mosolygott Miranda. Furcsa, hogy Harry-nek még mindig nem esett le a tantusz.- Ha megengeditek, sorolnám a programot. Először is megnéztek egy jó hosszú filmet, addigra besötétedik, mert ugyebár azt senki sem szeretné, hogy holnap minden újság címlapján ti mosolyogjatok. Utána elmentek sétálni, vacsorázni, beszélgettek, vagy onnantól kezdve azt csináltok, amit szeretnétek.- sorolta nagy nyugodtságot sugárzó arccal Miranda. Mi pedig tátott szájjal figyeltük az eseményeket.
- De......- szólaltam meg.
- Semmi de! Már be is rakok nektek egy romantikus filmet, hogy jobban megismerjétek egymást és utána már itt se vagyok.
- Megismerni?- kérdezte meglepetten Harry.
- Harry! Nem te szeretted volna közelebbről megismerni Alice-t? Esetleg összejönni vele és...
- Ácsi, ácsi!- csitította Harry Mir-t, aki tényleg egy "kicsit" eltúlozta a dolgot. - Mi az, hogy összejönni vele? Kb. 10 perce lépett be ezen az ajtón, még egy szót nem váltottunk egymással és akkor te összejövésről beszélsz?
- Jó, jólvan, nem kell leharapni a fejem! Talán egy kicsit tényleg túlzok.
- Kicsit?- tettük fel neki egyszerre a kérdést.
- Akkor nagyon. De most már tényleg kezdhetnétek.- mondta. Berakta a lejátszóba az "Igazából szerelem" című filmet és felszívódott. Harry helyet foglalt mellettem. Nem mertem szólni. Csendben ültünk egymás mellett, mikor 10 perc után Harry megszólalt:
- És meglepődtél?
- Igen. Nem gondoltam volna, hogy itt leszel.- válaszoltam feszülten.
- Csalódtál?
- Nem. Nagyon örülök, hogy itt vagy. El sem akarom hinni, hogy egy híres fiú banda egyik tagja mellett ülök és beszélgetek vele.
- Akkor örülök.- kacsintott.- Tudod, én szeretnélek jobban megismerni. De ha neked ez így nem jó, akkor...
- Nem, dehogyis. Én is meg akarlak ismerni.- mosolyogtam. -Melyik az a hülye, aki ne akarna veled lenni?- merültem bele.- Kimondtam, igaz?- kérdeztem idegesen.
- Igen, ki.- nevetett.- De örülök, hogy így gondolod.
Egypárszor még összeütközött pillantásunk, majd zavartan kaptuk el. Próbált közeledni, kezét hátam mögé tette és közelebb csúszott, én meg csak ültem, mint a szobor. Nehéz volt elhinni, hogy nem mert írni nekem. Minden lányt simán az ujja köré tudna csavarni. Mikor vége lett a filmnek, felpattantam mellőle, mert már nagyon kínosan éreztem magam.
- Nem volt rossz film!- mondtam.
- Aha, nekem is tetszett.- válaszolt.
- Megnézem miben mesterkedik ez a lány.- böktem fejemmel a szoba felé.
- Menj csak.

*****

- Te nem vagy normális!- csaptam be az ajtót Miranda szobájába érve.

- Miért is?

- Most komolyan kérdezed? Először is elhívod Harry Styles-t, akiért mostanra már élek-halok, leülteted mellém, hogy nézzünk meg egy ROMANTIKUS- emeltem ki a szót.- filmet, tök szarul érzem magam mellette, meg még akkor közeledik is.- soroltam.

- Közeledik? Az jó hír- nevetett.- Jó. bocsi.- köszörülte meg torkát és átváltott komolyabb hangnembe.- Figyelj! Én nem akarok neked ezzel rosszat, csak szeretném ha végre boldog és szerelmes lennél, mert tudtommal még sosem voltál szerelmes. Én is elég jól állok Louis-szal, sőt, jobban, mint kéne. Nem lenne jó mindenkinek?

- Jó lenne, meg minden..... de ott vannak a rajongók, félek, hogy ha megtudják, hogy a kedvenceik már foglaltak, megutálnak minket. Ez pedig Harry-nek és Louis-nak se lenne jó, de legfőképpen nekünk nem.- közöltem a rossz tényeket.

- Igazad van! Majd meglátjuk, mit hoz a jövő. De most menj, mert a herceged már vár.- lökött az ajtó felé.- Menjetek el egyet sétálni, vagy bánom is én, csak érezzétek jól magatokat, ha már egyszer ezt leszerveztem. 

- Jól hangzik.- nevettünk. 

Miranda kikísért minket,megvárta, amíg ki érünk az utcából. Mikor már Miranda sem látott minket és mi sem őt, Harry megszólalt:

- És hova szeretnél menni? Mi a kedvenc helyed?- kérdezte.

- Hát.... elég ciki, de nincs kedvenc helyem, mert nem régen költöztünk csak ide és alig ismerek pár helyet.

- Nem, ez egyáltalán nem ciki.- nézett rám.- Akkor most itt az idő, hogy megnézzünk egypár csodálatos helyet, ha benne vagy. - mondta.

- Persze, az jó lenne.- válaszoltam.- De te nem vagy éhes?

- Igazából az vagyok, csak nem akartam felhozni. De akkor elmehetnénk a Murano étterembe. Apámnak az egyik barátjáé. A rajongók miatt sem kell aggódnod, mert van egy külön kis terem, ahol rendezvényeket szoktak tartani, teljesen elzárva a rendes étteremtől. De csak ha neked is megfelel.- nézett rám.

- Tökéletes.- mosolyogtam. 

Felhívta az étterem tulajdonosát és megbeszélte vele, hogy hamarosan ott leszünk, tegye rendbe nekünk a helyet. Nagyon aranyos volt tőle, hogy ilyen fontos neki, hogy ketten lehessünk és nyugodtan beszélgethessünk.....