~ 61.rész ~

Sziasztoook! :)) Megjöttem a friss résszel. ;) Nincs semmi hozzáfűznivalóm, csak annyi, hogy köszönöm szépen a komikat. ;) Oldalt nyugodtan szavazzatok, és feliratkozni is szabad.:"D
5 komi után jövök jöv. hét szombaton.
Jó olvasást!
Zsófi :"D

"Ne siessetek!"

*1 héttel később*

Csak úgy folytak belőlem a szavak. Annyi minden volt a fejemben, amit le szerettem volna írni. Olyan 

gyorsan kapartam, hogy ha azt utána el tudom olvasni, akkor nagyon tudok. Azt hiszem, ennyi ihletem még

sosem volt. Csak véstem a papírra, ami a fejemben kavargott. Összesen 5 perc alatt írtam egy oldalt. Büszke

voltam magamra. Remélem, hogy ha megmutatom Vanessa-nak, akkor neki is tetszeni fog. Ha pedig Billie is

rábólint, akkor talán meg is született az első saját dalunk.

- Mit csinálsz?.- ült le mellém Niall.

- Próbáltam egy dalt írni. Rám jött egy ihletroham, és muszáj volt leírnom.- magyaráztam.

- Ihletroham? Van egyáltalán ilyen szó?- grimaszolt egyet, miközben mosolyra húzta a száját.

- Fogalmam sincs.- nevettem fel.

- Megmutatod?.- szólalt meg pár perc csend után.

- Nem is tudom...-hezitáltam.

- Naaaa, lécci. Biztos nagyon jó.- bíztatott.

- Rendben, de ne nevess ki!

- Dehogy nevetlek.- kacsintott.

- De Alice! Hisz' ez nagyon jó!.- mondta komoly hangnemben, miután felnézett a papírból.

- Tényleg így gondolod?

- Persze. Azonnal meg kell mutatni Billie-nek.- állt fel az asztaltól.

- Várj! Előbb megmutatnám Vanessa-nak is.- mosolyogtam rá a szőke fiúra.

- Ahogy gondolod. De ezt Billie-nek is látnia kell.- figyelmeztetett mégegyszer.

~*~*~*~

Délután 3 óra lehetett, amikor mindannyian a TV előtt ültünk, és csak bámultunk a semmibe. Itt volt az egész

Little Mix és Danielle is. Mostanában csak ez megy, a fiúknak és a Little Mix-nek szabadnapjuk van, nekünk

pedig 2 nap múlva lesz az első koncertünk.

Valami idióta pasas volt a TV-ben, aki éppen Rita Ora-val készített interjút. Louis grimaszolva mondta, hogy

már őket is meginterjúvolta egyszer, de alig várták, hogy vége legyen. Elmondása szerint olyan dolgokat 

kérdezett, ami már illetlenség. Ahogy láttam, ezzel Rita sem volt másképp. Unottan válaszolgatott azokra a 

kérdésekre, amelyekre úgy gondolta, hogy van kedve válaszolni. A többit szinte figyelmen kívül hagyta, és 

próbálta terelni a témát. Felnevettünk, amikor a férfi megdícsérte Rita legújabb klippjét, és azt, hogy milyen 

jó alakja van, erre Rita csak annyit mondott, hogy "Te is jól nézhetnél ki, ha neki állnál fogyókúrázni!".

Én személy szerint nem mertem volna így válaszolni, de igaza volt Rita-nak, hiszen a riporternek volt egy kis 

hasa. Ez után úgy folytatódott a faggatás, hogy a férfi egyik kezével próbálta takargatni orbitális sörhasát.

Az interjú nagyjából fél órás volt, de gondolom össze is volt vágva, hiszen nem élőben ment.

- Megmutatjátok a dalt, amit reggel írtál, most, hogy mindenki itt van?.- mosolygott pimaszul rám Niall.

Gúnyosan tekintettem rá, hiszen erről a többiek mit' sem sejtettek. Mostanáig.

- Milyen dalt?.- kérdezte egyszerre kíváncsian Zayn.

- Semmi.- vágtam rá.

- Jajj már Alice! Tudod, amit reggel írtál, és együtt zenésítettük meg.- hát köszi Vanessa.

- Ja, hogy az! .- játszottam meglepettséget.

- Akkor megmutatjátok?.- mosolygott rám Harry. Gyönyörű mosolyának, és csillogó szemeinek lehetetlen

volt ellenállni.

- Ühüm.- bólintottam.

- Szupi.- örvendezett Perrie.

Vanessa elővette gitárját, és maga elé rakta a papírt, amire lekottázta a dalt. Pengetni kezdett, a szívem pedig

a torkomban dobogott. Nem azért, mert az egész kis "család" lát, hiszen az X-Factor-ban egész Anglia

nézett hétről hétre. Inkább a véleményüktől tartottam. Nem igazán mondanám egy happy számnak, sőt! 

Igazából azt sem tudom, hogy tudtam ilyen lassú dalt írni, hiszen én vagyok a legboldogabb a földtekén.

Én is kezembe fogtam a papíromat, mert még fejből nem megy a szöveg, és félénken énekelni kezdtem. A 

végére nagyon beleéltem magam, és teljes átéléssel énekeltem.

- Ah, ez olyan jó!.- tapsikolt mosolyogva Danielle. Jól esett, hogy ezt mondta.

- Ügyes vagy édesem.- puszilt meg Harry. - És te is Vanessa. Ennél jobban nem is lehetett volna 

megzenésíteni.

- Na mit mondtam.?- mosolygott önelégülten Niall.

- Kuss, haspók.- nevettem. Niall sértődöttséget tettetett, amit egész jól csinált, mert egy pillanatra be is 

vettem, és oda mentem hozzá bocsánatot kérni, mire ő elnevette magát. A többiek is jót szórakoztak rajtam.

- Hé.- bokszoltam bele játékosan Niall vállába.

~* Harry *~ 

- Haver, nem tudod, hol van Alice?.- kérdeztem Liam-et, aki éppen a konyhában mosogatott (?)

- Azt hiszem a kertben van.- pillantott rám. 

- Köszi.- megköszöntem segítségét, és már indultam is a kertbe, hogy beszélhessek VELE. Azt hiszem, egész jó dolgot eszeltem ki. 

Nem kellett sokat mennem, hogy meglássam. A hintaágyon ült, és szorgosan irogatott. Nagyon rá van kattanva erre a "dalt írok" témára, de ha ebben leli örömét, akkor miért ne csinálhatná? 

Mögé lopakodtam, és kezeimmel eltakartam a szemét. Egy kicsit megrezzent érintésemre, de miután felismert, elmosolyodott. 

- Harry. - szedte le kezeimet szeme elől. 

- Mit csinálsz te itt?.- kérdezte, én pedig leültem mellé. 

- Hiányoztál.- egy egyszerű mozdulattal kikaptam a kezei közül a tollat és a papírt, és hosszasan megcsókoltam. Elfektettem, és a fülébe suttogtam. 

~* Alice *~

- Kitaláltam valamit estére.- búgta mély hangján fülembe. Megremegtem, ahogy lehelete csiklandozta nyakamat. Észre is vehette gyengeségemet, mert elmosolyodott, és szó szerint rácuppant a nyakamra. 

- Harry.- ziháltam kissé, és próbáltam eltolni magamtól, ami nem volt olyan egyszerű. Minden alkalommal megőrülök, amikor velem van, és ez most sem volt másképp. 

Elhúzódott tőlem, és felült, majd egy kis hajigazítás után én is ugyanígy tettem. 

- És mit fogunk csinálni este?.- kérdeztem rá kíváncsian. 

- Nem mondhatok semmit. De abban biztos vagyok, hogy imádni fogod.- kacsintott, és egyszerűen ott hagyott. - 7-re készülj el.- kiáltott még vissza. 

Összezavarodtam, de tetszett, hogy ilyen titokzatos. Úgy éreztem, hogy ezt rögtön el kell mondanom Mirandának és Vanessa-nak is. 

Megkerestem, és felhívtam őket a szobámba. 

- Valami baj van?.- nézett rám ijedten Vanessa. 

- Harry este elvisz valahova.- böktem ki ujjongva.

- Ááá de jó.- ugrott a nyakamba Miranda. 

Mint valami idióták, úgy ugráltunk hárman az ágyon. Már nagyon be voltam zsongva. 

- És mikor indultok?.- kérdezte kifulladva Vanessa. 

- 7-kor.

- Akkor mit ücsörgünk itt? Már 5 óra. - Miranda. 

Mindketten felálltak, és kimentek a szobából. Nem értetem semmit, de pár perc múlva mindketten teli kézzel tértek vissza. Vanessa-nál voltak a sminkcuccok, Miranda-nál pedig a hajbavalók. Tudtam, hogy innen már nincs menekvés.   

Először Miranda csinálta meg a hajam, eközben Vanessa a körmöm lakozta. Ennyire talán még egész életemben nem voltam elkényeztetve. 

Utána Vanessa jött, és egy jó erős sminket kent rám. De végülis tetszett a végeredmény. A számat rózsaszínű rúzzsal kente be. 
A ruhámat imádtam, mesésen nézett ki. 

Már csak abban nem voltam biztos, hogy alkalomnak megfelelően néztem ki, hiszen Harry nem említette,

hogy hova visz. Tudtam, hogy nem fog puccos helyre vinni, de abban biztos voltam, hogy romantikus lesz. 

Így hát megbékéltem a kinézetemmel.  
  
Megköszöntem a lányok segítségét, és pontban 7-kor lesétáltam a lépcsőn. Harry már várt rám. Fehér inget 

és zakót viselt fekete nadrággal és csizmával. A haja gondosan be volt állítva. Eszeveszettül jól nézett ki, 

legszívesebben ráugrottam volna, de türtőztettem magam, mert a randink még el sem kezdődött. 

Ahogy leértem hozzá, rám mosolygott, közel húzott magához, és a fülembe súgta:

- Gyönyörű vagy!.- és ezzel a mondattal meg is ölt. Válaszként hosszasan megcsókoltam. Finom illata 

hatalmába kerített, alig bírtam elszakadni tőle. 

- Mehetünk?.- kérdezte. Bólintottam, és a mögöttünk álló csapatra néztem, akik fülig érő szájjal néztek

 vissza ránk. 

- Mi ez a nagy gyülekezet? Nem kivégzésre megyünk.- nevettem. 

- Csak olyan jó így látni titeket.- színlelt sírást Louis, és papírzsebkendővel törölgette a nem létező könnyeit.

- Nem vagy normális répafiú.- öleltem át. Úgy döntöttem, hogy akkor már a többieket sem hagyom ki, így az

 egész csapatot megszorongattam egy kicsit. A lányoknak eltátogtam egy köszönömöt, akik válaszként csak 

mosolyogtak. Végre indulhattunk. 

- Ne siessetek!.- kiáltott utánunk Zayn. 

Boldogan hagytuk el a házat Harry-vel. Már el sem tudnám képzelni nélkülük a mindennapjaimat. Ők a

családom! 

 Alice által írt, és Vanessa által megzenésített dal